Benedek Elek születésnapjához, vagyis a Magyar Népmese Napjához kapcsolódva telt meg mesékkel szerda délután a Laczkó Dezső Múzeum. A versenyt tavaly rendezték meg először, akkor a gyerekek mellett még felnőtt jelentkező is akadt. Idén főként az általános iskolások mozdultak meg, annak ellenére, hogy a tanévkezdés után mindössze néhány hét maradt a felkészülésre.
Kámánné Szőke Katalin, a Padányi Katolikus Gimnázium tanára, a verseny egyik ötletgazdája és szervezője elmondta, hogy több mint húsz versenyző nevezett. Három korcsoportban indultak, külön hallgatta meg a zsűri az alsó tagozatosokat, a felső tagozatosokat és a középiskolásokat. A feladat mindenkinél ugyanaz volt: egy szabadon választott magyar népmesét kellett elmondani. A kisebbek értelemszerűen rövidebb történetekkel készültek, a nagyobbaknál már hosszabb mesék is belefértek. A szervezők nem szabtak meg konkrét művet, azt szerették volna, hogy mindenki olyat válasszon, amit valóban szívesen mond el.
A legkisebbek a múzeumban maradtak, a nagyobb diákok más helyiségekben szerepeltek, a középiskolások pedig a Bakonyi Házban adták elő a választott meséjüket. Amíg a zsűri értékelt, a résztvevőknek arra is volt lehetőségük, hogy körülnézzenek a múzeumban és a Bakonyi Házban. A verseny végén senki nem ment haza üres kézzel. Minden résztvevő oklevelet és minősítést kapott, a teljesítményeket bronz-, ezüst- vagy aranyminősítéssel ismerték el. A Laczkó Dezső Múzeum könyvvel is készült a mesemondóknak, a résztvevők a Tihanyi mesék című gyűjteményből kaptak ajándékot.
Kámánné Szőke Katalin szerint már az is öröm, hogy a rövid felkészülési idő ellenére ennyien vállalták a szereplést. A versenynek pedig éppen ez a lényege, hogy szeptember 30-án ne csak beszéljünk a népmesékről, hanem újra el is hangozzanak azok.
