Most egy nagyszabású brit–amerikai kutatás új magyarázatot vet fel, miszerint elképzelhető, hogy a szervezetünk biológiai értelemben gyorsabban öregszik, mint korábban, és ez jelentősen hozzájárulhat a korai daganatok kialakulásához.
A fiatalabb generációk nagyobb veszélyben vannak
A statisztikák szerint 1990 és 2019 között világszerte 24 százalékkal nőtt az 50 éves kor előtt diagnosztizált daganatok száma.
A jelenség különösen szembetűnő a vastagbélrák esetében. Ausztráliában, Kanadában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban az 1990-es években születetteknek már legalább négyszer akkora az esélyük arra, hogy fiatal korban vastagbélrák alakuljon ki náluk, mint azoknak, akik az 1960-as években születtek.
Az Egyesült Államokban a méhtestrák előfordulása is csaknem megduplázódott az újabb generációk körében.
Nem az életkor, hanem a biológiai öregedés számít
A kutatók szerint fontos különbséget tenni a naptári kor és a biológiai életkor között.
Előfordulhat, hogy két 45 éves ember közül az egyik szervezete biológiailag inkább egy 40 éveséhez, míg a másiké egy 55 éveséhez hasonlít. Ezt nevezik "age gapnek", vagyis biológiai korkülönbségnek.
A biológiai öregedést számos tényező gyorsíthatja:
- krónikus gyulladások,
- anyagcserezavarok,
- elhízás,
- cukorbetegség,
- környezetszennyezés,
- helytelen táplálkozás,
- mozgásszegény életmód,
- tartós stressz,
- valamint a sejtekben felhalmozódó károsodások.
Mindezek együtt olyan környezetet teremthetnek a szervezetben, amely kedvez a daganatok kialakulásának.
Több mint 160 ezer ember adatait elemezték
A vizsgálat során a kutatók a brit UK Biobank és az amerikai All of Us kutatási program több mint 160 ezer résztvevőjének egészségügyi adatait elemezték.
Nemcsak a hagyományos laboreredményeket vizsgálták, hanem modern biológiai módszerekkel azt is megbecsülték, hogy a résztvevők szervezete biológiailag mennyire idős.
Az eredmények egyértelmű mintázatot mutattak. Minél fiatalabb születési generációhoz tartozott valaki, annál nagyobb volt az úgynevezett biológiai korkülönbség. Más szóval a mai középkorúak szervezete átlagosan gyorsabban öregszik, mint az előző generációké.
Bizonyos daganatoknál különösen erős az összefüggés
A gyorsabb biológiai öregedés nem minden daganat esetében jelentett azonos kockázatot.
A legerősebb kapcsolatot három daganattípusnál találták:
- tüdőrák,
- emésztőrendszeri daganatok (különösen a vastagbélrák),
- valamint méhtestrák.
A kutatók szerint ezeknél a daganatoknál a szervezet gyorsabb öregedése önálló kockázati tényező lehet, még akkor is, ha figyelembe vették a dohányzást, az elhízást, a genetikai hajlamot és más ismert rizikófaktorokat.
Egyes szervek gyorsabban öregedhetnek
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy nem minden szerv öregszik egyforma ütemben.
A fehérjék vizsgálata alapján például az immunrendszer gyorsabb öregedése a korai tüdőrákkal mutatott kapcsolatot, míg a zsírszövet biológiai öregedése a fiatalkori vastagbélrák kockázatát növelte.
Ez arra utal, hogy a daganatok kialakulásában nemcsak az egész szervezet állapota számít, hanem az is, hogy egy-egy szerv milyen gyorsan öregszik.
Mi állhat a háttérben?
A szakemberek szerint a mai generációkat már egészen fiatal kortól olyan tényezők érik, amelyek felgyorsíthatják a szervezet öregedését.
Ezek közé tartozik:
- az egyre gyakoribb gyermekkori elhízás,
- a mozgásszegény életmód,
- az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása,
- a rossz alvás,
- a légszennyezés,
- a hormonháztartást befolyásoló vegyi anyagok,
- valamint a tartós pszichés stressz.
Valószínűleg ezek a hatások nem külön-külön, hanem egymást erősítve növelik a daganatok kialakulásának kockázatát.
Nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat megfigyeléses jellegű volt, vagyis nem bizonyítja, hogy a gyorsabb biológiai öregedés közvetlenül daganatot okoz.
Az eredmények ugyanakkor arra utalnak, hogy a biológiai életkor fontos jelzője lehet annak, kik tartoznak a magasabb kockázatú csoportba.
Ha ezt a kapcsolatot további kutatások is megerősítik, a jövőben a biológiai öregedés mérése segíthet a daganatok korábbi felismerésében, a veszélyeztetett emberek azonosításában, valamint új megelőzési stratégiák kidolgozásában.
