A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentés szerint júliusban a fogyasztói árak átlagosan 1,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, júniushoz képest pedig 0,1 százalékkal csökkentek. Az elemzők 1,5 százalékos éves inflációt vártak júliusra a júniusi 1,7, a májusi 1,8 és az áprilisi 2,1 százalék után.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a júliusinál alacsonyabb inflációra utoljára 10 éve volt példa, és hozzátette, hogy ez alaposan átrajzolja az idei várható inflációs képet.
Hangsúlyozta, hogy az élelmiszerek ára a vendéglátási szolgáltatások nélkül 4,4 százalékkal csökkent, ami azt jelzi, hogy ezek a szolgáltatások érdemben húzzák felfelé a pénzromlást. Szintén meglepetést okozott a háztartási energia ára, amelyet leginkább a fogyasztási volumenek befolyásolnak, vagyis az adatok nem a tényleges árcsökkenést mutatják, hanem a fogyasztott mennyiség visszaesésének eredményét - jegyezte meg.
Az erős forint, az alacsony inflációs várakozások, a növekvő üzleti bizalom összességében alacsony inflációs környezetet teremtenek, így az iráni helyzet hatása gyakorlatilag meg sem jelenik az adatokban, ami persze a következő hónapokban változhat - tette hozzá.
Az elemző szerint a júliusi adat nyomán sokkal valószínűbbé vált, hogy az MNB szeptemberben is tud kamatot csökkenteni és így az alapkamat az év végére még egy vágást követően 5,0 százalékra mérséklődhet, ha az egyébként egyre gyengülő forint "nem szól bele".
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az éves szintű infláció további csökkenése várható volt, ám annak mértéke meghaladta a vártat. A legjelentősebb dezinflációs tényezőnek az élelmiszerárak számítanak, és bár az aszályos időjárás és az iráni háború miatti nyersanyagáremelkedés élelmiszerdrágulást sugall, úgy tűnik, ezek a kockázatok a jövő évre tolódtak - tette hozzá.
Az Erste szakértője is jelezte, hogy a háztartási energia inflációját az elszámolási sajátosságok is befolyásolják. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szolgáltatásokat, az üdülési szolgáltatások és az utazás szezonális drágulása mellett a banki és telekom szolgáltatások júliusi áremelkedései terhelték, miután ezeknél az "önkéntes árkorlátozás" június végén véget ért.
Úgy vélte, a júliusi infláció éves mélypont lehetett, augusztustól némi emelkedés jöhet. Az éves inflációs mutató az év hátralévő részében várhatóan végig a 3 százalékos jegybanki cél alatt marad majd, ami lehetővé teszi, hogy a még mindig magas kamatszinten a jegybank tovább tudjon enyhíteni úgy, hogy fenntartsa a kommunikációjában kulcsfontosságú pozitív reálkamatszintet - hangsúlyozta Nyeste Orsolya.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője kiemelte, hogy gyakorlatilag tavaly június óta folyamatosan lassul az áremelkedés üteme és az előző hónapokhoz hasonlóan most is az élelmiszerek, valamint a tartós és nem tartós fogyasztási cikkek húzták lefelé az árindexet. Ugyancsak kedvező hatással volt az inflációra az üzemanyagok, illetve más energiahordozók árának havi csökkenése. Ugyanakkor a szolgáltatásoknál számítani lehetett az árnyomásra a bérdinamika miatt, hiszen a bruttó keresetek a magánszférában több mint 8 százalékkal nőttek az év első öt hónapjában.
A szakember szerint augusztusban a júliusihoz hasonlóan alakulhat az éves infláció, azt követően némi gyorsulás jöhet, ám a korábbi várakozásokhoz képest alacsonyabb lehet a decemberi éves mutató, valamivel meghaladhatja a 2 százalékos szintet. Ugyanakkor az éves átlagos infláció 1,8 százalék körül alakulhat ebben az évben.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője is hatalmas meglepetésnek nevezte a júliusi adatot. Jelezte, hogy az élelmiszerárak havi és éves alapú csökkenése mögött elsősorban a forint erősödése húzódik meg, ami ugyanígy hatott a tartós fogyasztási cikkek árára is. Visszafogta az inflációt az üzemanyagok ára is, ami egy hónap alatt - a világpiaci kőolajárak mérséklődése nyomán - 1,3 százalékkal csökkent.
A GFÜ szakértője is arra számít, hogy a következő hónapokban az infláció gyorsul. Ha az aszályhelyzet miatt tartósan megugranak az energiaárak, az a vállalati árazási döntésekre is befolyással lesz, miközben a gyenge mezőgazdasági termés hatása az élelmiszerárakban is megjelenhet. Bizonytalanságot jelent még az iráni háború hatása az energia-, kiemelten is az üzemanyagárak alakulására, illetve az árrésstopok kivezetésének időzítése. Összességében azonban azzal számol, hogy év végéig a jegybanki cél alatt maradhat az infláció, így éves átlagban 2 százalék körül alakulhat, amelyet jövőre 3,0 százalékos áremelkedés követhet.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) az élelmiszer inflációra vonatkozó friss adatok alapján ismét az árrésstop kivezetését sürgette. A szövetség szerint a 4,4 százalékos árcsökkenés a lakosság szempontjából talán legfontosabb árucsoportban minden várakozást felülmúlóan kedvező adat (minden bizonnyal árcsökkenési rekord is.)
Úgy vélték, az élelmiszerek árának alakulásában május óta semmilyen szerepet nem játszik az árrésstop, csak az, hogy a kül- és belpiaci trendek és a forint árfolyama kedvezően alakul, amelyek bőségesen ellensúlyozzák az emelkedő energia költségekből származó növekményt. Az előző nap megjelent, és az OKSZ szerint kiábrándító kiskereskedelmi adatok azt is megmutatták, hogy keresleti oldalról semmilyen inflációs nyomás nem nehezedik a gazdaságra - jegyezték meg.
