A jelenség kezdetben többeket is megtévesztett, hiszen a radarokon megjelenő kép első pillantásra egy nagy nedvességtartalmú felhőre emlékeztetett. A későbbi vizsgálatok azonban egyértelművé tették, hogy a meteorológiai műszerek valójában tömegesen repülő rovarokat érzékeltek.
A magyarázat szerint a Balaton felett az esti órákban nagy számban jelenik meg a Chironomus balatonicus, vagyis a balatoni árvaszúnyog. A rajzás olyan sűrű lehet, hogy a meteorológiai radarok számára is érzékelhető visszaverődést okoz. Ezzel szemben a tóból felszálló vízgőzt vagy a ködöt ezek a radarok nem jelenítik meg hasonló módon.
A kutatók már egy ideje vizsgálják a jelenséget meteorológusokkal együttműködve. A megfigyelések alapján a legerősebb radarjelek jellemzően naplemente után, este 8 és 11 óra között jelentkeznek, amikor az árvaszúnyogok tömegesen rajzanak ki. Az egyik alkalommal ráadásul egy gyengülő zivatarzóna is látható volt ugyanazon a radarképen, ami tovább erősítette azt a látszatot, hogy csapadék közeledik.
Az idei különösen látványos rajzás hátterében az időjárási viszonyok is szerepet játszhattak. A nyár közepén kialakult hosszan tartó hőség miatt a Balaton vízhőmérséklete több helyen megközelítette, sőt helyenként meghaladta a 30 Celsius-fokot. Ez jelentős hőstresszt okozott az árvaszúnyogok fejlődésében. A folyamat átmenetileg lelassult, majd a lehűlést követően egyszerre gyorsult fel, ami rendkívül intenzív és egy időben zajló rajzást eredményezett.
Bár a tóparton nyaralók számára olykor kellemetlennek tűnhet a nagy számban megjelenő rovar, a balatoni árvaszúnyog nem csíp, és fontos szerepet tölt be a tó ökológiai egyensúlyának fenntartásában. Lárvái elhalt algákkal és szerves törmelékkel táplálkoznak, ezzel hozzájárulnak a víz természetes tisztulásához. Kifejlett állapotban elhagyják a tavat, így jelentős mennyiségű biomasszát szállítanak ki a vízből.
A szakértői becslések szerint évente több ezer tonna árvaszúnyog-biomassza kerül ki ilyen módon a Balatonból. A rovarok fontos táplálékforrást jelentenek számos madárfaj számára, ezért nemcsak a tó ökoszisztémájában, hanem a vízi és a szárazföldi élővilág kapcsolatának fenntartásában is kiemelkedő szerepet játszanak.
