Az új gyepkezelési gyakorlat tudatos döntés eredménye, amit idén tesztelnek a szakemberek. A cél, hogy a zöldfelületek jobban ellenálljanak az aszályos időszakoknak.
Nem pénzkérdés
Sokan azt feltételezik, hogy a ritkább kaszálás egyszerű takarékossági intézkedés. A szakemberek szerint azonban erről szó sincs.
A klímaadaptív gyepgazdálkodás nem feltétlenül olcsóbb a korábbi rendszernél. Egyes helyeken például a gépet, kézi kaszálással kell helyettesíteni, a később levágott, nagyobb mennyiségű növényi anyag kezelése és elszállítása pedig többletfeladatot jelent. A változás mögött a megváltozott éghajlati viszonyok állnak.
Amikor a fű túl gyorsan kiszárad
Az elmúlt években több rendkívül száraz nyarat is tapasztalhattunk. A csapadék nemcsak kevesebb lett, hanem egyenetlenebbül is oszlik el. A hosszú száraz időszakokat hirtelen lezúduló nagy esők követnek. Tavaly júniusban például Veszprémben alig hullott számottevő csapadék, ezért a városi gyepek jelentős része már a hónap közepére kiszáradt. A magasabbra hagyott növényzet ezzel szemben tovább őrzi a talaj nedvességét, árnyékolja a felszínt, és segít lassítani a kiszáradást. Röviden: a fű tovább marad zöld.
A „gaz” is számít
A program egyik leggyakoribb kritikája, hogy a város „meghagyja a gazt”. A szakemberek szerint azonban a gaz és a gyom nem tudományos kategória. Sok olyan növény, amelyet első látásra jelentéktelennek vagy rendezetlennek tartunk, fontos szerepet tölt be az ökoszisztémában. Táplálékot és élőhelyet biztosít rovaroknak, segíti a beporzókat, javítja a talaj állapotát, segíti a talaj vízmegtartását és hozzájárul a városi biodiverzitás fenntartásához.
A cél nem az, hogy mindenhol kontroll nélkül nőjön a növényzet, hanem hogy bizonyos területeken helyet kapjon a természetesebb növényközösség.
Városi rétek születhetnek
A talajban rengeteg növény magja várja a megfelelő körülményeket. Ha ritkábban kaszálják a területet, meglepően változatos növényvilág jelenhet meg. Egyes helyszíneken akár kisebb „városi rétek” is kialakulhatnak, amelyek tavasszal és kora nyáron virágba borulnak. A szakemberek szerint ideális esetben egy második virágzási hullám is megjelenhet a nyár folyamán. Hogy pontosan hol milyen növények jelennek meg, azt előre nem lehet megmondani, éppen ez a folyamat egyik legizgalmas része.
Kullancsok és szúnyogok: tényleg több lesz belőlük?
A magasabb gyep sokakban aggodalmat kelt a kullancsok miatt. A szakemberek szerint azonban a kullancsok jelenlétét nem elsősorban a fű magassága, hanem a párás, árnyékos környezet és a vadállatok mozgása befolyásolja. A városi gyepkezelés során nem összefüggő, sűrű növénytakaró alakul ki, hanem mozaikos szerkezetű élőhelyek, napos és szárazabb foltokkal. Ez nem kedvez különösebben a kullancsoknak.
A szúnyogok esetében pedig még kevésbé van összefüggés: számuk elsősorban az állóvizek jelenlététől függ. A nagyobb biodiverzitás ráadásul elősegítheti természetes ellenségeik, például bizonyos rovarok és madarak megjelenését.
Nem veszprémi találmány
A klímaadaptív gyepkezelés nem helyi különlegesség. A Nyugat-európai városokban már évek óta alkalmaznak hasonló módszereket, és Magyarországon is egyre több település próbálkozik velük. Sokan a budapesti méhlegelő-programot ismerik, Veszprémben pedig a korábbi Vadvirágos Veszprém kezdeményezés tekinthető előzménynek. Az új program azonban jóval nagyobb területet érint, ami fel is tűnt a veszprémieknek.
A természetnek is kell egy kis hely
A program valójában nem a fűről szól. Sokkal inkább arról, hogyan alkalmazkodhatnak a városok a változó klímához.
Lehet, hogy a szemünknek még szokatlan a magasabb gyep és a vadvirágos folt, de a szakemberek szerint ezek a területek egyszerre segítenek a víz megtartásában, a hőmérséklet mérséklésében és a városi élővilág fennmaradásában.
További információkat és a város klímaadaptív gyepgazdálkodásáról az alábbi oldalon találnak: https://veszprem.hu/zoldveszprem/
