Az állatkert területe vezetése alatt tizenöt hektárra nőtt,
az állatállomány pedig megsokszorozódott. Az akkori szemlélet szerint az volt
az állatkertek célja, hogy minél többféle állatot bemutassanak. Ezt a veszprémi
kert a lehetőségeihez képest teljesítette is. A hatvanas-hetvenes években
igazán gazdag állományt sikerült Veszprémben összegyűjteni. Volt, hogy közel
kétszáz, elsősorban nagytestű állatfajt láthatott a közönség, így hosszú éveken
át a budapesti mögött a második leggazdagabb állatbemutató volt hazánkban.
Mindez köszönhető Kasza Lászlónak. Ő hozta a vadasparkba Böbét a csimpánzt, Böbe
nem csak a látogatók kedvence volt, hanem a vele végzett kutatások, a róla
forgatott filmek és "festményei" által világszerte ismertté vált.
Amikor nem volt egyszerű az állatok, főleg a majmok
beszerzése Laci bácsi az akkori
Csehszlovákiából motoron hozott haza egyet. Igazgatásának 25 éve alatt az élete
volt a veszprémi állatkert, minden napját, sokszor reggeltől késő éjszakáig ott
töltötte.
Fekete zászló az állatkert bejáratánál Már kisgyerek korában minden munkát elvállalt a fővárosi
állatkertben, csak hogy ott lehessen. 1938-ban ki is nevezték fizetés nélküli
állatkerti alkalmazottnak. Ekkor vitték el katonának. A páncélosokhoz került és
hadifogságba esett, ahonnan csak a háború után került haza. Felkereste Nádler
Herbert igazgatót, hogy szívesen dolgozna az állatkertben, de azt a tanácsot
kapta, hogy inkább sportoljon, vagy sport területén keressen munkát. Elment hát
tanítani. Veszprémbe a sport hozta az ötvenes évek elején. A sportvezetői megbízás
mellett az úttörőtitkári feladatokat is ellátta.
Egy nap bement a tanácselnökhöz, hogy állatkertet szeretne létrehozni Veszprémben. Meg is mutatta az erre alkalmasnak tartott területet, egy szeméttelepet. A város ifjúsági vezetőivel, katonai segítséggel és rengeteg társadalmi munkával megtisztították, a veszprémiek saját kezükkel építették fel vadasparkunkat. 1958-ban, 50 évvel ezelőtt megnyitották a kapukat.
