Indul a rekultiváció / Új szakaszban a hulladékgazdálkodási program

Az érintett 158 település területén összesen 104 hulladéklerakó van, melyek nincsenek megfelelően elszigetelve a talajvíztől, ezért környezetszennyezőek. Elzárásuk, illetve a területek visszaillesztése a természetbe több lépcsőben történhet meg, - mondta Czaun János, a társulás elnöke. Első körbe azok a hulladéklerakók fértek be a pályázatba, melyek tulajdonosi jogviszonya rendezett, és már nem működnek. A nagyvárosok közül Balatonalmádi, Balatonfüred, Devecser, Pápa és Zirc érintett került be az első fordulóba. Kimarad például Ajka és Veszprém is, hiszen ezek a hulladéklerakók máig működnek. Egy következő fordulóba viszont azokat is bevonják majd, akik most kimaradtak. A pályázathoz 100 millió forint önész szükséges, a társulás elnöksége úgy döntött, hogy ezt az összeget ők állják, és nem terhelik a 28 önkormányzat kasszáját. 395 000 négyzetméternyi területen most 3 millió köbméter hulladék magasodik. A viszonyítás kedvéért Czaun János egy példával is élt: Veszprémnek az évi hulladékmennyisége 30.000 köbméter, az összes hulladék tehát melynek sorsa ezen a pályázaton múlik, városunkban 100 év alatt halmozódna fel.

Az ütemezési terv szerint, szeptember 30-ig elbírálják a pályázatot, akkor pedig 2009 januárjában kiírhatják a közbeszerzési pályázatot, 2010 június elsejéig beadják a második pályázatot, októberben pedig megkezdhetik a kivitelezést.

A rekultivációt követően 30 évig monitoringozni kell a területeket, ezt követően lehet majd a hasznosításukról gondolkozni.  Ezeket a hulladéklerakókat többségben bányagödrökben alakították ki, ezeknek a feltöltése komoly munkát kívánna, nem kis költséggel, így a területek hasznosítására kevés mód lesz majd. Most az a fontos, hogy a környezetszennyezést megszüntessük, eltűnjenek a szeméthegyek és a területeket visszaillesszék a természetbe, mondta Tasnádi Tibor projektvezető.

A legmodernebb technológiával épülő királyszentistváni hulladéklerakó elől már minden akadály elgördült. A zöld szervezetek, azok is, akik eddig tiltakoztak, mára megértették, ha nem a királyszentistváni projektet, akkor a jelenlegi lerakókat támogatják, melyek környezetszennyező hatása már bizonyítást nyert. Az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulás a közelmúltban felállított egy civil kontrol munkacsoportot is, ezen belül működnek majd együtt a civil, zöld szervezetek, illetve az érintett települések önkormányzatai a projekt érdekében.