Harminc év várakozás, következetes utánajárás
Az avatáson felidézték: a tornaterem története közel három évtizede indult, amikor a falak és a kiszolgálóhelyiségek már elkészültek, ám az építkezés félbeszakadt. „Nagyon sok embernek, nagyon sok munkája van abban, hogy ma itt állhatunk, és a gyerekek végre birtokba vehetik a csarnokot” – hangsúlyozta Bierbaum Adrienn, a település német nemzetiségi önkormányzatának elnöke, köszönetet mondva mindazoknak, akik az ügyet éveken át vitték, egyeztették és támogatták.
Ritter Imre és Ovádi Péter
Kiemelte, mennyire fontos lépés volt, hogy a magyarországi németeknek lett saját országgyűlési képviselőjük Ritter Imre személyében, és hogy a közösség regisztrációval és részvétellel élt a demokratikus eszközökkel. Háláját fejezte ki Soltész Miklós miniszterhelyettesnek és a térség országgyűlési képviselőjének, Ovádi Péternek, akik következetesen támogatták a célt; továbbá megköszönte a gyakorlati munkában részt vevők – a tervezők, kivitelezők és műszaki ellenőrök – odaadását is.
Kormányzati segítség, nemzetiségi összefogás
Soltész Miklós beszédében a közösségi összefogás erejét emelte ki: „Vigyázzatok erre a csodára – a tornacsarnok a gyerekekről, a családokról és a közösségről szól.” Felidézte, hogy országosan is jelentős fejlesztések valósultak meg a nemzetiségi oktatásban, és örömét fejezte ki, hogy Bakonynánán egy régóta dédelgetett terv nyert méltó befejezést.
Soltész Miklós és Ovádi Péter a gyerekekkel közösen avatták fel az új tornacsarnokot
Ritter Imre elmondta: a projekt több forrás – köztük a Magyar Falu Program és nemzetiségi keretek – együttállásával válhatott valóra, még olyan időszakban is, amikor az építőiparban minden lehetséges nehézség „beért” a költségek és határidők terén. A következetes helyi munka és a kormányzati támogatás együtt tette lehetővé, hogy a beruházás a célegyenesbe forduljon.
Sportlétesítmény és közösségi tér egyben
Ovádi Péter szerint az új csarnok „nemcsak a bakonynánaiakat, hanem az egész térséget is szolgálni fogja”.
A teret az iskola mindennapi testnevelésórái mellett edzésekre, rendezvényekre, akár megyei német nemzetiségi gálákra is szeretnék használni, hiszen a kultúrház befogadóképessége korlátozott. Az új épület a sport, a kultúra és a közösségi élet találkozópontjává válhat.
Identitás, nevelés, jövő
Bakonynána sajátos ereje a ma is élő német nemzetiségi identitás, amely az óvodától az iskoláig áthatja a nevelést – az intézmények fenntartója a Német Nemzetiségi Önkormányzat. Az új tornacsarnok e közösségi bázist erősíti: méltó körülményeket teremt a mozgásnak, az egészséges életmódnak és a közösségi programoknak, miközben hosszú távra biztosítja a fiatalok fejlődésének terét.
Az átadóval nemcsak egy épület készült el: egy közös, kitartó munka nyert kézzelfogható értelmet. A bakonynánaiak mostantól modern, sokoldalúan használható csarnokban sportolhatnak, ünnepelhetnek és találkozhatnak – pont úgy, ahogyan azt három évtizede megálmodták.
