Miért hívják őket repülő kullancsoknak?
A kullancslegyek első ránézésre valóban hasonlítanak a kullancsokra, de valójában rovarok, nem pókszabásúak. A név onnan ered, hogy életmódjuk erősen emlékeztet a jól ismert kullancsokéra: vérrel táplálkoznak, és képesek hosszabb ideig egyetlen gazdaállaton élősködni. Egyes fajok szárnyasak, mások szárnycsonkkal vagy teljesen szárny nélkül élnek, sőt olyan is akad, amelyik a gazdára kerülve végleg megszabadul szárnyaitól, és hátralévő életét annak szőrzetében vagy tollazatában tölti.
Erős kitinvázuk és kampós lábaik miatt rendkívül nehéz őket elcsapni. Aki próbált már megszabadulni egy szarvas-kullancslégytől, az tudja: szinte hangtalanul érkeznek, majd makacsul kapaszkodnak a bőrbe vagy a ruhába.
Hazánkban leggyakrabban két kullancslégyfajjal lehet találkozni: a ló-kullancsléggyel és a szarvas-kullancsléggyel.
Ló-kullancslégy (Hippobosca equina): Ez a nagyobb, 6–9 milliméteres faj inkább lovakon és szarvasmarhákon telepszik meg, de az embert is megtámadhatja. Mérete és strapabíró testfelépítése miatt szinte lehetetlen leütni – az állattartók jól ismerik a szívósságát. Embert ritkán választ tartós gazdának, de csípése fájdalmas lehet, és kórokozókat is hordozhat.
Szarvas-kullancslégy (Lipoptena cervi): Ez a kisebb, 5–7 milliméteres faj jóval gyakrabban találkozik emberekkel. Leginkább túrázás közben támad, amikor egész rajokban szállhatnak rá a kirándulók ruházatára. A különösen kellemetlen tulajdonsága, hogy a gazdára érve leveti szárnyait, majd beássa magát a szőrbe vagy a hajba. Eltávolítása nehézkes, és csípése hosszú ideig viszkető, duzzadt nyomot hagyhat.
Betegségeket is terjeszthetnek
A kullancslegyek legnagyobb kockázata, hogy vérszívás közben kórokozókat is átadhatnak. Bár Magyarországon eddig ritkán mutattak ki súlyos fertőzéseket, néhány eset ismert. A ló-kullancslégy terjesztheti a Q-lázat okozó Coxiella burnetii baktériumot. A szarvas-kullancslégy csípése után gyakran jelentkezik hosszan tartó bőrgyulladás, amelyet a Bartonella schoenbuchensis nevű baktériumhoz kötnek. A piros, kemény duzzanat sokszor hetekig, ritka esetekben akár hónapokig is megmarad.
Külföldi vizsgálatokban kimutatták már belőlük a Nyugat-nílusi vírus genetikai nyomait is, de egyelőre nem bizonyított, hogy aktívan terjesztenék is a kórokozót. Súlyosabb kockázatot jelenthet, hogy bizonyos embereknél allergiás reakció, sőt anafilaxiás sokk is kialakulhat egy-egy csípést követően, bár ez nagyon ritka.
Miért most szaporodtak el?
A jelenség mögött több tényező állhat. Az állattartás és a vadállomány növekedése kedvez a kullancslegyeknek, hiszen így több a potenciális gazda. A szakemberek ugyanakkor a klímaváltozással is összefüggést sejtenek: a melegebb telek és hosszabb nyarak elősegítik a rovarok túlélését és szaporodását.
Keve Gergő, az Állatorvostudományi Egyetem parazitológusa szerint a kullancslegyek már évtizedek óta jelen vannak Magyarországon, de számuk növekedése és a velük kapcsolatos panaszok felerősödése valószínűleg a környezeti változások következménye. Az is előfordulhat, hogy új fajok érkeznek hozzánk a környező országokból: például a kutya-kullancslégy (Hippobosca longipennis) vagy egy másik szarvas-kullancslégy faj (Lipoptena fortisetosa), bár ezek emberre kevésbé veszélyesek.
Hol és mikor lehet velük találkozni?
A legtöbb panasz augusztus végétől október elejéig érkezik, vagyis éppen most, a kirándulószezon csúcsán a legaktívabbak. Ugyanakkor a fagymentes időszakban szinte egész évben előfordulhatnak, különösen erdős, vadban gazdag területeken. Leginkább a vadászok, erdészek és természetjárók számolnak be tömeges jelenlétükről, de lovardák környékén is rendszeresek a találkozások.
Mivel a kullancslegyek kifejezetten ragaszkodó élősködők, a védekezés legbiztosabb módja a megelőzés. A szakértők a következőket javasolják:
- Megfelelő ruházat: túrázáshoz érdemes hosszú nadrágot és hosszú ujjú felsőt viselni, szorosan záródó mandzsettával.
- Világos színek: ezeken könnyebben észrevehetők a rovarok.
- Fej- és hajvédelem: sapka vagy kendő viselése segíthet megakadályozni, hogy a szarvas-kullancslégy a hajba fúrja magát.
- Rovarriasztó szerek: bár hatékonyságuk változó, sok esetben csökkenthetik a támadások számát.
- Állatok védelme: lovak és szarvasmarhák esetében állatorvosi készítmények használata javasolt.
Ha mégis megcsípnek, a duzzanatot érdemes hűteni, fertőtleníteni, és tartós panasz esetén orvoshoz fordulni.
Szerző: Szendőfi Bori / green.hu
