„Nem mindegy, hogy őseink tetteire, tapasztalataira igazodási pontként vagy csak önigazolásul tekintünk-e. Hogy segítségükkel jó döntéseket akarunk hozni, esetleg rosszakat elkerülni, vagy a múlt történéseit csak önmagunk hitelesítésére használjuk” – kezdte ünnepi gondolatait Porga Gyula szerda este az Óváros téren tartott veszprémi augusztus 20-ai ünnepségen.
A városvezető ezután arról beszélt, hogy Szent István örökségét már sokan feldolgozták, sokan értelmezték, ki-ki a saját nézőpontjából. Erre azért is van lehetőség, mert egyrészről uralkodásáról a fennmaradt dokumentáció szegényes. Nincs leírás a király személyéről, jelleméről, karakteréről. Azt gondolunk róla, amit csak akarunk, mondta Porga Gyula.
Ugyanakkor nem lehet elmenni amellett, hogy az általa életre hívott magyar állam, mint teljesítmény ezer év után is létezik. Így aztán lehet Istvánt kritizálni, de azzal aligha rontunk a megítélésén.
A polgármester történelmi kontextusba helyezve államalapító királyunk tetteit, több korszakból is idézett.
„Az Árpád-házi utódok felmagasztalták. Mindent megtettek azért, hogy Istvánt szentté avassa a Vatikán, mert az ázsiai eredetű népünket minél szorosabbra akarták kötni az egyre erősödő keresztény világhoz. A Habsburgok ellen küzdő Zrínyi már Szent István pallósát dicsérte, mintegy jelezvén, hogy a harc a harcot többre tartja, mint a diplomáciát. A kommunista Magyarország elöljárói azért használták referenciapontként első királyunkat, mert vaskézzel tudott leszámolni a múlttal és annak hordozóival.”
Porga Gyula viszont II. János Pál pápától is idézett, aki 1991-es magyarországi látogatásakor így szólt Szent Istvánról: „Íme István, Magyarország királya a szent, aki lerakta házatok alapját. Rá vonatkoztatható Krisztus szavai a Hegyi beszédben arról a bölcs emberről, aki sziklára építette házát. Az ő háza a ti hazátok.”
Porga Gyula ezután a jelen korra vonatkozóan beszélt Szent Istvánról. Mint mondta: „Nincs olyan emberi alkotása a világnak, mely ne igényelné, ne követelné meg az őrzést, az ápolást, az utógondozást, a fejlesztést.
„Imre hercegnek írott intelmeiben meghagyta, hogy az országvezetők a hatalmat kegyességgel, irgalmassággal, türelemmel, alázatossággal, mértékletességgel, és ha kell, erővel gyakorolják. (…) Az utódok hol jobban, hol kevésbé jól, de összességében megőrizték, átmentették országukat a jövőbe.”
Végezetül a polgármester tágabb értelemben Magyarországról és szűkebben Veszprémről is szót ejtett ünnepi beszédében.
„Elvitathatatlan, hogy a mai Magyarország összes hibájával együtt a világ legjobban teljesítő és legélhetőbb országai közé tartozik, amihez már mi is hozzájárultunk.” A nagy veszprémi elődök, mint Padányi, Ranolder, Óvári, Cholnoky, Brusznyai pedig nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Veszprém a Dunántúl egyik legfontosabb intellektuális központja legyen.
„A múlt értékteremtése nélkül esélyünk sem lenne a mai merész terveink megvalósítására. Márpedig azt az igazán ambiciózus célt tűztük magunk elé, hogy 2030-ra Európa legélhetőbb városai közé zárkózzunk fel. Tesszük ezt úgy, hogy a múltat nemhogy végképp eltörölnénk, de tisztelettel ápoljuk legjobb hagyományainkat” – zárta gondolat a polgármester.
Az ünnepséget egy nagyon rövid futó zápor zavarta csak meg, de ez kevés volt ahhoz, hogy a közönséget szétoszlassa, akik ezután a Góbé zenekar koncertjét hallgathatták meg.
