Bár a megnevezés inkább szenzációhajhász, mint pontos, maga az anyag valóban figyelemre méltó, hiszen a lazac hímivarsejtjeiből kivont, rendkívül tiszta DNS-származékok ma már a prémium orvos-esztétikai kezelések egyik legígéretesebb hatóanyagai közé tartoznak.
A lazac-DNS valójában nem a teljes genetikai állományt, hanem annak apróbb, polinukleotid-alapú szakaszait jelenti. Ezeket a biotechnológiai eljárásokkal előállított molekulákat
mezoterápiás kezelések során juttatják a bőrbe, általában mikrotűs injekciózással, néhány milliméter mélyre.
A cél nem más, mint a sejtek természetes regenerációs képességének újraaktiválása: a bőr rugalmasságának és hidratáltságának növelése, a finom ráncok halványítása, a hegek és pigmentfoltok csökkentése, valamint az öregedési folyamatok lassítása.
A technológia mögötti tudomány meggyőző. A lazac-DNS-sel történő kezelés során a bőrben aktiválódnak a fibroblaszt sejtek, amelyek kulcsszerepet játszanak a kollagén- és elasztintermelésben. Emellett a DNS-molekulák képesek megkötni a vizet, így fokozzák a bőr hidratáltságát. Klinikai vizsgálatok során kimutatták, hogy az ilyen kezelések hatására jelentősen javult a bőr textúrája, csökkent a ráncmélység, és általánosan frissebb, egészségesebb lett az arcbőr megjelenése. A kezelést gyakran alkalmazzák olyan problémák esetén is, mint a rosacea, a sebhelyek, a napkárosodás vagy a gyulladt, érzékeny bőr, mivel a polinukleotidok gyulladáscsökkentő és sebgyógyulást elősegítő hatással is bírnak.
A lazac-DNS-t gyakran PDRN (polydeoxyribonucleotide) vagy PN (polinukleotid) néven is emlegetik, attól függően, hogy milyen hosszúságú és struktúrájú szekvenciákat használnak fel a kezeléshez. A PDRN főként a sejtregenerációban és sebgyógyításban játszik szerepet – korábban orvosi terápiákban, például fekélyes sebek kezelésére is használták –, míg a PN változat inkább a bőrszerkezet javítására, az öregedés lassítására szolgál. Egyes kezelési protokollokban a DNS-t más hatóanyagokkal, például hialuronsavval vagy peptidekkel kombinálják, ezzel fokozva a regenerációs és fiatalító hatást.
Ami különösen érdekes, hogy a lazac DNS-szerkezete rendkívül hasonló az emberihez, ezért a szervezet jól tolerálja.
Ez azt jelenti, hogy a bőr nem tekinti idegen anyagnak, így minimális az esély az allergiás reakciókra vagy gyulladásra. A kezelést követően legfeljebb enyhe bőrpír vagy duzzanat jelentkezhet, amely egy-két napon belül elmúlik. Mivel nem töltőanyagról van szó, a hatás nem azonnali, hanem fokozatosan alakul ki: a legtöbb páciens 2-3 kezelés után kezdi látni a valódi eredményeket, és ezek akár hónapokon át is tartósak lehetnek.
A trend elsősorban Dél-Koreából és Olaszországból indult, ahol már több éve alkalmazzák a lazac-DNS-t az esztétikai kezelésekben. Mára a világ számos pontján elérhetőek az ilyen típusú terápiák, például a Rejuran (Korea), a Nucleofill (Olaszország) vagy a Plinest márkaneveken.
Bár az eljárás jelenleg még a prémium kategóriába tartozik – egyetlen kezelés ára elérheti a 100–150 ezer forintot is –, a növekvő kereslet és a szélesedő kínálat előbb-utóbb a költségek csökkenését is magával hozhatja.
Felmerülhet a kérdés, etikus-e állati eredetű DNS-t alkalmazni szépségápolás céljából. A jelenlegi gyakorlat szerint a felhasznált anyagot fenntartható halgazdaságokból nyerik ki, méghozzá nem az állatok leölésével, hanem a természetes szaporítási ciklusuk során keletkező melléktermékekből – a lazac tejből –, így az eljárás etikai és környezetvédelmi szempontból is elfogadható.
A lazac-DNS tehát nem csodaszer, de nem is puszta divathullám. Tudományos alapokon nyugszik, és egyre több bőrgyógyász és esztétikai orvos ismeri el hatékonyságát. Míg a legtöbb hagyományos kezelés csak a tüneteket próbálja elfedni – például feltölti a ráncokat vagy kisimítja a felszínt –, a DNS-terápia sejtszinten újítja meg a bőrt, így hosszabb távon is fenntartható, természetesebb eredményt kínál.