Az idei lakástüzekben 17-en sérültek meg, míg a tavalyi év azonos időszakában nem volt személyi sérüléssel járó lakástűz a vármegye területén.
A 99 tűzzel érintett épület közül csupán egyben sem volt füstérzékelő, holott a készülék életet és anyagi javakat menthet meg azzal, hogy a tüzet már annak keletkezésekor hangos sípolással jelzi. Minél hamarabb észleljük a tüzet, annál nagyobb eséllyel lehet azt eloltani, vagy kimenekülni az ingatlanból és értesíteni a tűzoltókat. A vármegyei lakástüzek legnagyobb százalékban a kéményből indultak. A tüzek legtöbbje jellemzően a fűtési rendszer hibájára, vagy elektromos problémára vezethető vissza.
A katasztrófavédelem 3 esetben indított tűzvizsgálati eljárást a tűz pontos keletkezési helyének, idejének és okának feltárása érdekében. 4 épületnél gázpalackok, 1 helyen napelemek nehezítették az oltást.
Illusztráció: Katasztrófavédelem
A lakástüzek megelőzése érdekében tanácsos a konyha, a hálószoba vagy a nappali mennyezetére füstérzékelőt szerelni. Már olyan füstérzékelők is beszerezhetők, amelyek füst esetén nemcsak hangosan sípolnak, hanem figyelmeztető jelzést is küldenek a mobiltelefonunkra. Ez praktikus megoldás lehet idős, egyedül élő hozzátartozóink védelmére.
Az első negyedévben 14 alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat, ez a tavalyinál eggyel több esetet jelent. Halálos áldozatot nem követelt a gyilkos gáz, de ketten megsérültek szén-monoxid következtében, mely egy várpalotai esetnél történt, február 22-én.
Akkor keletkezik szén-monoxid, ha zárt térben nyílt lánggal működő berendezést használnak, és nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Az ilyen helyiségekben állandó és automatikus szellőzésre van szükség, az ablakokba légbevezetőt kell szerelni, nem elegendő időnként szellőztetni. Érdemes minden nyílt lánggal működő fűtő-, főző-, vízmelegítő eszköz közelébe szén-monoxid-érzékelőt helyezni.
