A Táncsicsban évek óta hagyomány, hogy az építészet világnapját szakmai programmal ünneplik. Az idei év tematikáját – mint azt a rendezvényt szervező Tölgyesi Ákos okleveles építészmérnöktől, mérnök-tanártól megtudtuk – az Ybl-díjasoknak szentelik, „időtálló építészet” mottóval. A pedagógus elmondta: szerették volna elhozni Veszprémbe azokat a szakembereket, akiket a szakma elismert, akiktől van mit tanulni. A szakmai napon a magyar építészet nagyágyúival találkozhattak a fiatalok és oktatóik.
A fenntartó Veszprémi Szakképzési Centrum részéről Pap Máté kancellár büszkeségét fejezte ki amiatt, hogy a Táncsics építész munkaközössége alkotó műhelyként működik, amelyet a városban is elismerés övez – ezt az önkormányzat Gizella-díjjal is kifejezte korábban. Pap szerint az elmúlt ezer év épített örökségére nemcsak az építészek, hanem minden magyar ember büszke lehet, és a jelenkornak is megvannak azok a magyar sztárépítészei, akik nemzetközi díjakat is besöpörnek. A kancellár rámutatott: Veszprém fontos éveken van túl, a megvalósult felújítások és építkezések hosszú évtizedekre meghatározzák majd a város arculatát és karakterét.
Hajdúné Medgyesi Andrea
Hajdúné Medgyesi Andrea építészmérnök, a Táncsics Mihály Technikum igazgatója néhány számot árult el a képzési területről: az építőipari területen az elmúlt három évben 2,5-szeresére nőtt a tanulói létszám, jelenleg a diákok negyede ezen a területen tanul az intézményben.
Az időtállóságról lamentált Martin Gábor okleveles építészmérnök, a Magyar Építészek Veszprém Vármegyei Kamarájának alelnöke. Mint mondta, a világ a fejlődés és változás bűvöletében él, az újdonságra önmagában értékként kezdtünk tekinteni. Megjegyezte: az építészet célja a szerkezet, a funkció és a forma egysége, manapság azonban rövid időn belül változtatunk az eredeti funkción, a formákat pedig gyakran alakítjuk a változó közízléshez igazodva. Nehéz tehát állandót alkotni, azonban erre kell törekedni!
Brányi Mária
A város képviseletében Brányi Mária leköszönő alpolgármester foglalta össze a megyeszékhelyen az elmúlt bő tizenöt évben megvalósult építészeti fejlesztéseket, kezdve a Kolostorok és kertek tér újjászületésével, amit a belváros funkcióbővítő rehabilitációja, a Haszkovó lakótelepi zöldfelületek és az Agóra felújítása, majd a kulturális negyed rendezése követett. A különböző forrásból származó támogatások, amelyeket az Európai Unió, illetve a Modern Városok és az Európa Kulturális Fővárosa programokon keresztül az állam biztosított, szépen összesimulva hasznosultak ezekben a projektekben. A távozó alpolgármester a közlekedés fejlesztését is fontos lépcsőnek nevezte: azáltal, hogy a nyolcas út Székesfehérvártól Veszprémig kétszer két sávon használható, az mérhető gazdasági fellendülést is hozott a városnak, ráadásul az itt működő nemzetközi cégek olyan, a Pannon Egyetemről kikerülő mérnököket foglalkoztató kutatóbázisokat alakítottak ki, amelyek a hosszú távú elköteleződésüket is jelzik. Mindez erősíti a városvezetés azon célját, hogy emeljék a veszprémiek életminőségét.
A szakmai napon olyan elismert építészek tartottak előadásokat, mint Szabó Levente, Krizsán András, Tima Zoltán és dr. Ferencz Marcel.
