A testület továbbra is úgy látja: a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és a belföldi, valamint nemzetközi eredetű költségsokkok hatására az inflációnak a korábban vártnál lassabb ütemű csökkenése jellemzi.
A monetáris politikát már rövid távon is jelentős felfelé mutató kockázatok terhelik, ennek is szerepe volt a kamatemelési döntésben. A monetáris tanács elkötelezett a (2009-es) 3 százalékos inflációs cél mellett, és meg kívánja előzni az inflációs sokkok áttételes hatásait.
Az infláció 2009-ben, változatlan monetáris kondíciók mellett, számottevően meghaladhatja az inflációs célt, 2010-ben viszont – amennyiben a felfele mutató jelentős kockázatok nem realizálódnak – elérheti azt. A költségvetési politika kereslet-visszafogó hatása is segíti a dezinflációt. A külső és belső egyensúlyi helyzet javulása várhatóan mérsékli a gazdaság sérülékenységét - fogalmaz a tanács.
A monetáris politika számára releváns időhorizonton ugyanakkor jelentősek a felfelé mutató inflációs kockázatok. A továbbra is fennálló alkalmazkodási kényszer ellenére, a sorozatos költségsokkok következtében a bérdinamika mérséklődése a korábban vártnál lassabb lehet. Növeli az inflációs veszélyt, ha a gazdasági szereplők nagyobb teret engednek a költségsokkok továbbhárításának. A kockázatot növelné, ha folytatódna a globális inflációs környezet romlása.
A monetáris tanács megítélése szerint az eddigi monetáris szigorítás – a gazdaságot érő erőteljes költségsokkok ellenére – elősegíti az infláció további csökkenését. A tanács továbbra is szükségesnek tartja a szigorú monetáris kondíciók fenntartását, és kész megtenni a szükséges lépéseket, amennyiben az inflációs cél elérése veszélybe kerül.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve június 13-án jelenik meg.
