A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a kormány döntése és támogatása révén kapott lehetőséget arra, hogy létrehozza a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhelyt, hogy a sokoldalú alkotó életművét ne csak megőrizze, hanem meg is ossza a nagyközönséggel. Az 5 éves projekt keretében jött létre a Dubniczay-palotában lévő Várgalériában szombaton nyílt tárlat, mely egy Szolnokról indult vándorkiállítás második állomása- közölte a megnyitón Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezető igazgatója. Elmondta azt is, a jövőben egy kötet és egy film megjelentetését is tervezik Karátson Gáborról.
Karátson Gábor 1935. május 21-én született Budapesten. Egyetemistaként 1956-ban szerepet vállalt az ELTE forradalmi bizottságában; a megtorlások idején börtönbüntetésre ítélték és kizárták az ország összes felsőoktatási intézményéből. Az alkotó 1968 óta rendszeresen szerepelt képzőművészeti kiállításokon.
Nagy hatással volt rá Klee, Vajda Lajos és Bálint Endre festészete, majd önálló utakon járva a természet, a napi újsághírek képei és a Biblia ihlették táblaképeit, bibliai akvarelljeit.
Több művészeti és filozófiai könyv szerzője, lefordította Lao-ce Tao te king című művét és a Ji kinget. Ötvenhatos regény című önéletrajzi ihletésű könyvében könyörtelen őszinteséggel néz szembe korosztályának sorsával: a világégés és a kommunista diktatúra idején felnövő nemzedék tagjainak sokféle útját idézi fel, azokét, akik így vagy úgy részeseivé váltak az 1956-os forradalomnak, börtönökben sínylődtek, megérték a rendszerváltozást is, nemegyszer szereplőivé válva az akkor lezajlott eseményeknek. Utolsó regénye, A csodálatos kenyérszaporítás 2014-ben jelent meg.
Karátson Gábor 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, valamint Nagy Imre Emlékplakettet vehetett át. Munkásságának elismeréseként 2003-ban Munkácsy Mihály-díjat, 2005-ben József Attila-díjat kapott. A Kossuth-díjat 2006-ban vehette át festői, irodalmi, műfordítói életművéért és oktatói tevékenységéért, 2014-ben pedig Prima díjjal ismerték el munkáját-írta róla halálakor az MTI.
A szombaton nyílt kiállítás hatvannégy képen kívül elsőként mutatja be Karátson 1969-ben, szintén a Fausthoz készült tizenhárom linómetszetét is. A kiállítást az illusztrációk alapjául szolgáló Faust-idézetek, s a művészről készült fényképek egészítik ki. Goethe Faustjának illusztrálása Karátson egyik legnagyobb műve volt.
A megnyitón Karátson Gábor fia, Karátson Dávid beszélt édesapja hagyatékáról.
– A képeken fantasztikus, egyedi színvilág jelenik meg. Az alkotásokat nézve megismerhetjük milyen volt édesapám viszonya a természethez és a világhoz. Rá lehet csodálkozni a színek használatára- mondta a megnyitón az illusztrációkról Karátson Gábor fia, Karátson Dávid. A kiállítás kurátora, Bellák Gábor úgy fogalmazott, a tárlat azért is különleges, mert bár korábban is készültek illusztrációk Goethe Faustjához, azok mind fekete-fehérek voltak, Karátson alkotásai azonban színesek-elsőként ő készített ilyeneket. Ahogy a lírai dráma is sokrétű, Karátson alkotásai sem mindig egyértelműek első ránézésre, több jelentést is magában hordoznak, aminek a színesség ad értelmet- mondta. A Művészetek Háza igazgatója, Kilián László úgy látja, a „képek nézegetésével mindegyiknél hosszú-hosszú időt lehet eltölteni”, hogy értelmezzük azokat.
A kiállítás 2022. január 9-ig látható a Dubniczay-palota Várgalériában.
