Kedd délelőtt még a csehországi Melníkben tartott sajtótájékoztatót Szijjártó Péter, ahol cseh, szlovák, osztrák és szlovén kollégáival a koronavírus-járvány elleni küzdelem tapasztalatairól, a nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozásának elősegítéséről, valamint a Keleti Partnerség országaival folytatott együttműködés elmélyítésének lehetőségeiről cseréltek véleményt.
A magyar külügyminiszer napirendje azonban nem ért véget a csehországi sajtótájékoztatóval, aznap 520 km-rel arrébb, Veszprémben és Nemesvámoson is volt még három bejelentése, illetve megbeszélése.
- Nemesvámoson az egykori MTD telephelyén az osztrák tulajdonú Knapp Hungary indítja újra a gyártást, ezzel 500 új munkahelyet létrehozva a térségben. (Az MTD kivonulásával 465 állás szűnt meg.)
- Újabb fejlesztést vitt véghez a Nass Magnet Hungária Kft. Veszprémben, 308 munkahelyet óvtak így meg a koronavírus-járvány alatt.
- Átadták a Beurer Hungária Kft. új, kétszintes üzemcsarnokát, a cég pedig újabb területen nyitott az orvostechnológiai eszközök gyártásában.
A három vállalatban és a beruházásaikban – bár eltérő profilt képviselnek és más-más ágazatokban érdekeltek – több közös pont is fellelhető.
Egyrészről mindegyik külföldi, osztrák és német tulajdonban állnak. Másrészről a magyar kormány különböző mértékű támogatással járult hozzá a projektjeik megvalósításához. Szám szerint pontosan a Knapp 6 milliárdos beruházását 1,4 milliárddal, a Nass Magnet 450 milliós fejlesztését 225 millióval, a Beurer üzemcsarnokának megvalósítását, ami 1,7 milliárd forintba került, 485 millióval támogatta a Kormány.
Összeadva a több milliárdos állami támogatás, amivel csupán ezt a három céget támogatták egy hosszabb távú stratégia részei, amit kifejezetten a Covid-járvány okozta gazdasági válság kezelésére hívtak életre.
Erről Szijjártó Péter korábban portálunknak is nyilatkozott, a teljes interjú itt elolvasható, de ami jelen esetben a legfontosabb: a kormány a segélyezési rendszer helyett a beruházások támogatásával a meglévő munkahelyek megóvását tűzte ki célul és újak teremtését.
Veszprémben és a térségben pedig a legnagyobb foglalkoztatók pont azok a külföldi tulajdonú cégek, amelyek Magyarországon, magyar embereket foglalkoztatnak és ide adóznak.
A nemzetközi gazdasági térben kiélezett verseny zajlik azért, hogy a több országban, vagy akár több kontinensen érdekelt cégcsoportok egy-egy országba vigyék fejlesztéseiket, ezzel ott teremtsenek munkahelyeket, ottani munkavállalókat fizessenek meg. Tehát a kormány támogatásai, amelyek közül hármat is bejelentettek a héten a térségben, főleg azt célozzák meg, hogy hazánk megelőzve a többi országot, kedvező beruházási környezetet teremtsen az ilyen cégeknek is.
Van ugyanakkor még egy üzenete annak, hogy Veszprémbe ekkora mértékű támogatások jutnak.
Szijjártó Péter a Beurer-nél tett beszédében említette, hogy nemzetstratégiai jelentősége is vannak, hogy milyen területeken folyik gyártás, fejlesztés az országban. Konkrétabban, a járvány rávilágított arra, hogy mekkora jelentősége van az orvostechnikai eszközök gyártásának, amit például a Beurer végez, az autóiparban érdekelt Nass Magnet pedig régóta az egyik legmeghatározóbb üzletágban képviselteti magát hazánkban. (Idén eddig 35%-os termelési növekedést tapasztaltak az autóiparban hazánkban.)
Tehát mindezt figyelembe véve, a veszprémi vállalatok jelentős része nem csak a térség gazdasága szempontjából kiemelten fontosak, hanem nemzetstratégiailag is meghatározóak. Ezt támasztja alá az is, hogy a külgazdasági és külügyminiszter alig fél év alatt már harmadszorra látogatott a térségbe.
Információnk szerint minden egyes alkalommal zártkörű megbeszéléseket is folytattak a térség országgyűlési képviselőjével és a vállalatok vezetőivel gazdasági kérdésekben.
Végezetül az összesített számadatok arról, hogy hány és milyen beruházások valósultak meg a járvány kitörése óta Veszprém megyében:
- összesen 48 beruházás
- 50 milliárd forint értékben
- ezekhez a kormány 18 milliárd forinttal járult hozzá
- ezzel 12 ezer munkahelyet sikerült megóvni.
