A Veszprémi Magyar-Finn Egyesület nevében, Tímár Veronika köszöntötte a résztvevőek. A Vehír kérdésre elmondta, hogy 1983-ban az egyesület megalapításakor, ők már a közös, Európa érdekében hozták létre egyesületüket. Az elmúlt 25 során számos csereprogram, kölcsönös gazdasági együttműködés alakult ki Veszprém városa és a finn Rovaniem városa között. Mindezek mellett azt is elmondhatjuk önmagunkról, hogy egyesületünk túlélte a rendszerváltást, a finnektől rengeteg tanulhatunk, attól függetlenül, hogy rendkívül zárkózottak, de roppant barátságos nép – mondta Tímár Veronika. Reijo Sulasalmi, az egyesület rovaniemi elnöke átadott egy kis méretű rénszarvas kolompot, amivel az együvé tartozásra utalt és egy újabb vendégkönyvet. Egyben utalt arra, hogy ő már lelkiekben az 50. jubileumra készül, és átnyújtotta a finn Mikulás idei ajándékát az egyesület tagjainak.
Délután, „A finnugor nyelvrokonságra utaló korai adatok” címmel tartotta előadását dr. Révay Valéria tanszékvezető, majd dr. Szíj Enikő egyetemi docens, Reguly Antal szerepe a nyelvrokonság kutatásokban” címmel tartott előadást. Dr. Kerezsi Ágnes néprajzkutató-muzeológus és dr. Selmeczi Kovács Attila a „Reguly Antal néprajzi tevékenysége Szibériában és Magyarországon” tartottak tudományos beszámolót. „Egy Reguly-látta hanti falu ma” elnevezéssel, Ruttkay-Miklián Eszter néprajzkutató, nyelvész tartott előadást. Majd Heli Halla-aho a Veszprémi Magyar-Finn Egyesület tagja nyitotta meg a folyosón megrendezett fotókiállítást. A negyedszázadot bemutató több száz válogatás felidézi a kezdeteket, egészen a napjainkig, bemutatja a hazai és a finnországi programokat, hivatalos és magánesemények ellesett pillanatait.
Kirsi Rantala a Finn Köztársaság magyarországi nagykövetség kulturális titkára a „Reguly Antal szerepe a finn-magyar kulturális kapcsolatokban” címmel ismertette.
Délután a vendégek Zircre utaztak, ahol megtekintették a Reguly emlékmúzeumot, a Kézműves Alkotóházat és a zirci Apátságot.
