A katolikus egyházfő a Szentlélek eljövetelének a mai világhoz szóló üzenetéről beszélt, és harmóniát, összetartó emberi közösséget szorgalmazott.
A pápa homíliájában azt mondta: Jézus halála után a tanítványok, vagyis az akkori kor fiataljai kétségek és félelem közepette, zárt ajtók mögött éltek. A Szentlélek eljövetele adott nekik távlatot, bátorságot, örömöt és új reményt.
„A Szentlélek nem elvont fogalom (…), hanem a legkonkrétabb és a legközelebbi, amely képes megváltoztatni életünket (…), a Szentlélek harmónia”
– hangsúlyozta a pápa.
A katolikus egyházfő szerint nem csodákra és nem arra van szükség, hogy eltűnjenek a nehézségek, hanem belső békére: „ez a belső béke szívünket a tenger mélyéhez teszi hasonlóvá, amely akkor is nyugodt, amikor felületét hullámok verdesik”.
A pápa szerint ilyen összhangra és lelki békére van szüksége az emberiségnek jelenleg. Annál is inkább – folytatta -, mert rohanó, pattanásig feszült, csakis azonnali megoldásokat kereső korunkat harmónia helyett mély megosztottság uralja: „van akinek túl sok van, másnak semmije sincsen, van aki száz évig igyekszik élni, mást megszületni sem engednek” – fogalmazott.
Ferenc pápa szerint a digitális kor távolságot, valódi közösség helyett közösségi oldalakat teremtett.
A katolikus egyházfő felhívta a figyelmet: a mástól való félelem arra készteti az embereket, hogy csak a hozzájuk hasonlókkal alkossanak közösséget, ami pedig szekták születéséhez vezethet.
„Mindig ott van a kísértés, hogy +fészkeket+ építsünk: a saját csoport, a saját preferenciák mentén gyűljünk össze, azonos az azonossal, allergiásan bármiféle szennyeződésre. A fészektől a szekta csak egy kis lépés”
– fogalmazott.
Ferenc pápának a Szent Péter téri szabadtéri oltárnál bemutatott miséjét több tízezren követték a helyszínen. Hívők és turisták esernyővel védekeztek a tűző nap ellen. A misén kínaiul az egyházért, franciául a népekért és kormányzóikért, szuahéli nyelven az üldözött keresztényekért, portugálul a papi hivatásért, japánul a szegényekért és szenvedőkért imádkoztak.
Pünkösdvasárnap délben a római Pantheon tetőnyílásából vörös rózsaszirmok hullottak, a Szentlélek alászállását jelképezve: 43 méter magasból a római tűzoltók varázsoltak vörös sziromesőt az ókori épület közepébe, amely ma templomként is működik.
Pünkösdhétfő Olaszországban nem piros betűs ünnep az 1969-es liturgiai naptárreform óta.
Pünkösd ünnepén különösen oda kell figyelni a békére Európában
- mondta Kozma Imre, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke vasárnap az M1 aktuális csatorna műsorában.
Kozma Imre szerint ha az emberekben béke van, akkor a világban is van, ugyanakkor az emberekben nincs, mert nem az értékek a meghatározók, hanem az érdekek mozgatnak szinte mindent.
A három legnagyobb egyházi ünnep a karácsony, a húsvét és a pünkösd. A karácsony arról szól, hogy az Isten szereti a világot és az általa teremtett embert, míg a húsvét arról, hogy az áldozat az élet velejárója, nem lehet emberi kapcsolatot létesíteni és megtartani áldozat nélkül. A pünkösd a Szentlélek, azaz Jézus lelkének várásáról szól, amely a megtérésnek, az újjászületésnek lehetőséget hozza el - jegyezte meg.
