A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal november 13-án tette közzé az Élvonal - Kutatói kiválósági programban (KKP_17) támogatott projekteket. A támogatási döntésről szóló levélben Pálinkás József akadémikus, az NKFIH elnöke kiemelte:
„A KKP_17 Élvonal kiválósági programmal új, nemzetközi összehasonlításban a tudományterület felső 10 százalékába tartozó kutatócsoport-vezetőt és kutatócsoportját támogató kiválósági program indult el hazánkban, amely európai mércével mérve is jelentős támogatást biztosít a legkiválóbbaknak. A felhívásra valamennyi tudományterületről a legdinamikusabb alkotási szakaszban lévő vezető kutatók adtak be pályázatot, akik nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudományos hatást kiváltó eredményeket értek el, szakterületük formálóivá váltak, és stratégiai szerepük van abban, hogy Magyarország a fejlett országokhoz a felfedező kutatások területén is felzárkózzon. A támogatást most elnyert 12 vezető kutatónak a kutatási terve alapján reális esélye van arra, hogy a következő öt évben világszínvonalú eredményeket érjenek el hazai kutatóműhelyekben.”
A 12 nyertes között szerepel Orbán László, a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára is. Orbán professzor, aki közel húsz éve dolgozik Szingapúrban, sok közös munkában működött együtt az egyetem halas csoportjával. Idén decemberben hazaköltözik, és jövő januártól Keszthelyen a Hal Laboratóriumban kezdi meg projektjét. A kutatás a halak ivar-genomikája mellett más interdiszciplináris témákat is érint majd, amelyeket együtt fognak vizsgálni a PE más kutatócsoportjaival és nemzetközi partnerekkel.
A tervezett munka céljáról az alábbi összefoglaló olvasható az NKFIH honlapján:
„Kutatásunk során a halak szaporodását szabályozó genetikai és környezeti (pl. hőmérsékleti) tényezőket fogjuk megvizsgálni. Ehhez a genomika eszközeit használjuk, azaz egy-két gén analízise helyett a két ivar teljes genetikai állományát hasonlítjuk össze. Így részletesen elemezni tudunk majd olyan eseményeket is, ahol néhány nagyhatású tényező helyett sok ezer vagy tízezer komponens fejt ki egyenként kisebb hatást, melyek végül jelentős változásokká adódnak össze. A projekt fő célja ezen kölcsönhatásoknak a megértése és felhasználása hasznos célokra az alapkutatás vagy a termelés igényei szerint. Alkalmazható lehet például ez a tudás annak előrejelzésére is, hogy miként befolyásolhatja a globális felmelegedés a természetes és tenyésztett halpopulációkat. Az utóbbiak esetében megkísérelhető olyan vonalak kiválogatása, melyek jobban vagy kevésbé hajlamosak a hőmérséklet okozta ivareltolódásra a természetben élő társaiknál, a halgazdaságok igényei szerint.”
