Valójában mit is jelent, mit takar a manapság oly kedvelt startup kifejezés?
‒ A startup olyan vállalkozási dimenzió, amely újsütetű keletkezéséből adódóan a fiatalokkal egybeforrva jelenik meg mind a gazdaságban, mind a sajtóban, mind a „népi folklórban”. A klasszikus definíciót a legtöbben már ismerik, miszerint „a startup nagy növekedési potenciállal rendelkező, nemzetközileg piacképes vállalkozás” ‒ a jelenség megértéséhez viszont a startup életstílus, szervezeti kultúra és modell sokkal fontosabbak. A kiindulási alap általában egy fiatalember fejében megszülető nagyon jó ötlet, amely a legtöbbször csekély vállalkozási tapasztalattal és még kevesebb tőkével párosul. Manapság azonban a nehézkesen megszerezhető, nagyvállalati tudást simán ellensúlyozza az a digitális világ, ahol néhány kattintással webshop tulajdonosok lehetünk, vagy ötletünkhöz támogatókat szerezhetünk. A fiatalok ‒ digitális bennszülöttként ‒ könnyen élnek ezekkel a lehetőségekkel, ezért működik a startupok és a fiatalok szimbiózisa.
‒ A VOSZ elnökhelyetteseként miként látja a mostani fiatal vállalkozók szerepét a megyei gazdasági életben?
‒ A KKV szektor a világon mindenhol, így Veszprém megyében is a gazdasági élet motorja a GDP 50%-ának előállításával és a munkavállalók 70%-ának foglalkoztatásával. A '90-es évektől a vállalkozási kedv folyamatosan csökken, így rendkívül fontos lenne, hogy minél több fiatal indítson el vállalkozást, és minél többen váljanak sikeressé! Sok eredményes példát látok a megyében, melyek azt mutatják, hogy érdemes a fiataloknak vállalkozóvá válniuk.
‒ Hogyan tudják segíteni őket?
‒ Jelenleg a VOSZ azon dolgozik, hogy az induló vállalkozások támogatásban részesüljenek. A legnagyobb problémát a forráshiány, másodsorban a vállalkozói képzés hiánya, javarészt a jogi és számviteli ismeretek alacsony szintje jelenti. Több javaslatunk is van a kormány előtt, amelyek az induló vállalkozások alapításának, kezdeti működésének, finanszírozásának támogatását szolgáló programot tartalmaznak. Nagyon fontos terület ez, amivel a foglalkoztatás, a gazdasági teljesítmény, a költségvetési bevételek is bővíthetők a fiatalok kilátásainak javítása és elvándorlásuk csökkentése mellett.
‒ Melyek a legnagyobb buktatók?
‒ Az induló vállalkozások 75%-a nem éli meg első gazdálkodási évük végét. A 2011-es 50 ezerről tavaly 30 ezerre csökkent az újonnan alapított vállalkozások száma. A foglalkoztatás közel 70%-át adó kisvállalati szektor folyamatosan szűkül, csökken a munkahelyek száma. A pályakezdő fiatalok több mint ötöde munkanélküli, jelentős részük külföldön keresi a boldogulást. Az anyagi segítség mellett az új vállalkozások szakmai támogatása és képzése éppen ezért nagy jelentőségű. A tervezett programoknak köszönhetően a későbbiekben sokkal nagyobb arányban válhatnak a részvevők sikeres vállalkozóvá. Ugyanilyen fontos a sikeres példák középpontba állítása, amelyekből a fiatalok láthatják, hogy néhány éves megfeszített munkával önálló egzisztencia, szabad időbeosztás és követendő életút érhető el. E tevékenység élharcosa a nonprofit Bridge Budapest, melyet olyan – Magyarországról indult – sikeres cégek alapítottak, mint az NNG, a LogMeIn, a Prezi és a Ustream. Az ő történeteik bizonyítják, hogy Magyarországról is lehet világsikert építeni. A társadalomban kezd kicsírázni az az elhintett gondolatsor, miszerint vállalkozóként a szakmai fejlődés, a tapasztalatszerzés, a kibontakozás, sőt a jövedelmi lehetőségek is nagyságrendekkel jobbak, mint alkalmazottként!
‒ Napjainkban érzékelhető, hogy a családi vállalkozásokban az új generáció egyre több helyen veszi át a stafétát. Milyen veszélyekkel jár ez a folyamat?
‒ A családi vállalkozások generációváltása izgalmas, rendkívüli vagy éppen ijesztő feladat, függően nagyon sok tényezőtől: a családi kapcsolattól kezdve a cég méretén keresztül egészen a végzett tevékenységig. A kilencvenes években elindított sikeres vállalkozások jelentős részében az akkor 40-es vállalkozó mára a nyugdíj és a „szelvényvagdosás” felé kacsingat. Hosszú évek berögzült folyamatait nehéz átadni anélkül, hogy a funkciók szétválasztása, a modern vezetőtámogatási módszerek, motivációs eszközök és digitális támogatás szóba ne kerülnének. Itt aztán elszabadul a generációs ellentét, sokszor nem is sikerül a váltás. A családi vállalkozások nagyobbik része nem éli túl az alapító kilépését követő ötödik évet. Éppen ezért a váltás nagyon alapos előkészületet igényel, tapasztalataim szerint nagyon szerencsés külső tanácsadó bevonása, az új generáció időben történő bevonása és felkészítése, de ugyanilyen fontos a paternalista önmérséklet, ami a kivonuló vezető higgadtságában kell hogy megjelenjen.
‒ Milyen területen vállalkoznak most a fiatalok?
‒ Nem meglepő módon a leginkább kurrens, vagy inkább médiaérdeklődéssel megáldott vállalkozási terület legtöbbje az IT-vel kapcsolatos. Az app-ok fejlesztésétől kezdve a kreatíviparon át az alternatív közösségi megoldásokig számos fiatal vállalkozói álom kezd kibontakozni. Ezek mind-mind innovatív, okos megoldásokat takarnak ‒ legyen az oktatási terület, építészet, turizmus vagy tanácsadás. Másfelől tapasztalható egy jelentős gasztronómiai fellendülés, mely leginkább streetfood, romkocsma és gasztroart területen látszik kibontakozni. A gazdasági fejlődés, az emberek javuló jövedelmi pozíciója és a vendéglátási trendek is mind alátámasztják, hogy sikeressé válhatnak az ezen területen elinduló fiatal vállalkozók. Harmadrészt több fiatal a saját szakmájában, megszerzett végzettségében indít el vállalkozást, mely lehet egyszemélyes kertészeti szolgáltatás, vagy néhány fős belsőépítészettel foglalkozó iroda. Az élet számtalan területéről indulnak el, és elhivatottan, alázattal próbálnak egyről a kettőre jutni. A jelenlegi gazdasági fellendülés, a szakemberek és szolgáltatások egyre aggasztóbb hiánya mind-mind az eljövendő eredményességüket támasztja alá, én az ő sikerükért szorítok a legjobban!
Szaksz Balázs
Fotó: Domján Attila
