Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Az élet nem csak játék és mese

2016. november 16. 18:16
Pedig néhány amerikai egyetemen ilyesmi tévképzetek terjednek. Ismerkedjünk meg a safe space-szel, ahol nem számít más, csak a rózsaszín köd, és a politikai korrektség.

A törpök élete nem csaj játék és mese - hangzott régen a Hupikék Törpikék klasszikusában. A héten volt a tolerancia világnapja, ám még mindig elámul az ember, mikor jobbnál-jobb történetekbe és videókba botlik az interneten, amelyek bizonyítják, hogy bizonyos helyeken sokszor fontosabb rózsaszín ködbe burkolózni, mint szembe nézni a nézetkülönbségekkel, vagy urambocsá’, a valósággal. Itt egy ilyen videó, amely nemrég a készült a connecticuti Yale-en:

Mit gondol? Miért voltak mérgesek a diákok a kampusz vezetőjével?

Segítek: mert szerintük nem teremtette meg számukra azt a teret, ahol biztonságban érezhetik magukat. Az már csak hab a tortán, hogy a professzor nem értett egyet velük, és a folytatásban kígyót-békát mondtak rá emiatt. Na de mégis milyen fenyegetettségtől tartanak a diákok? Atomtámadástól? Az Iszlám Államtól? Egy gyilkos kórtól? A válasz sokkal abszurdabb:

„Túlérzékenységük” miatt a más véleményektől félnek.

Elterjedőben van az a nézet az USA főiskoláin, hogy ha valaki egy kicsit is más véleményen van, vagy a különbözőségre hívja fel a figyelmet, a diákok egyből dühbe jönnek, vagy megsértődnek. Árnyalja a képet, hogy jellemzően akár erőszakhoz közelítő eszközöket is megengednek maguknak ahhoz, ha úgy vélik, valaki nem tolerálja, vagy megsérti az ő biztonsági zónájukat, avagy a safe space (safe place)-üket.

A politikai korrektség melegágyai ezek, ahol még a nyílt vitát is korlátozzák. Ezek jellemzően olyan amerikai egyetemi kampuszok közösségi terei, ahol szinte már nevetségesen ragaszkodnak ahhoz, hogy egy vélemény vagy kijelentés miatt senkinek ne kelljen kényelmetlenül éreznie magát. Sőt, erővel fojtják el azokat, akik nem értenek ezzel egyet. Az interneten számos beszámolót és videót találni a témáról.

A safe space-eken gyakorlatilag bűn megkérdezni egy bevándorlótól azt is, hogy hol született, hiszen ez a diákok szerint sértő lehet, sőt, egyenesen „mikroagresszív” a The Atlantic cikke szerint, mert ezzel azt sugallják, hogy a másik fél nem igazi amerikai. A hívek szerint a kritika és az ellenvélemény is bántó lehet olyannyira, hogy a 444 írása szerint volt olyan eset, amikor az egyetem diákjai nyomást gyakoroltak két tanárra amiatt, mert azok az intézménnyel ellentétben szabadon választhatóvá tették volna azt, hogy ki milyen jelmezt vesz fel egy Halloween bulira. Ki szerették volna rúgatni őket, hiszen szerintük az iskolának alapból elő kellett volna írnia, hogy senki ne vegyen fel semmilyen olyan jelmezt, ami sértő lehet bárki más számára.

„A diákok panasza, hogy a kampusz vezetői érzéketlenek voltak a problémáikra, és nem tettek meg mindent azért, hogy az egyetemi kampusz “biztonságos tér” legyen számukra, ahol szabadon beszélhetnek az érzéseikről és fájdalmaikról anélkül, hogy ezért elítélnék őket”- hivatkozik egy amerikai lapra a 444 egy cikkében.

Manspainling – itthon is

Egy kis kitérő, és magyarországi példa a politikai korrektségre. A Magyar Nemzet tavaly arról írt, hogy lassan hazánkat is eléri az effajta túlérzékenységi hullám. Példaként hozták, hogy a Feminizmus nevű Facebook oldal adminisztrátora az oldalról azért tiltott ki egy felhasználót, mert az férfiként a prostitúció törvényessége mellett érvelt.

„A manspainlinggel azokat szokás illetni, akik lekezelő, atyáskodó módon beszélnek nőkkel, de a Feminizmus oldal például ekként definiálta egy másik posztban: „ha valaki férfiként akarja megmondani – a nők tapasztalatát és véleményét lesöpörve –, hogy mi is okozza a nők elnyomását, az miben nyilvánul meg, és mit kellene és nem kellene ellene tenni”?

Tehát: férfiként a véleményed kevesebbet ér, hiába tartod akár te magadat a teljes körű női egyenjogúság elkötelezett hívének. Ha például úgy látod, hogy a pornóiparban vagy a prostitúcióban való részvétel is lehet a nő szabad döntése, már nem vagy méltó a vitára”- idéz a Magyar Nemzet. Ugyanezen cikk számos más példát hoz a politikai korrektségre, és burjánzására.

A South Park egyébként annyira ráérzett a témára, hogy egy epizódott is szentelt neki:

A safe space egyébként alapból azon az ártatlan és teljesen ésszerű elgondoláson alapul, hogy az amerikai intézmények nem tűrik meg a gyűlöletbeszédet, a homofóbiát, a transzneműek megkülönböztetését, a fajgyűlöletet, és a zaklatást. Ezzel semmi gond nincs, ám amint a példa mutatja mégis, hiszen akadnak olyanok, akik a „fától az erdőt nem látva” túlreagálják, és mindenre erőszakosan ráhúzzák saját elképzelésüket.

A gond ezzel csak az, hogy pont ők azok, akik nem tolerálják a másságot.

A címlapfotón a Sanford College látható, a képet ITT találtuk.

Ge. Á.
további cikkek
Hófehérke kakaó színű, Shakespeare Júliája pedig afro-amerikai – klasszikus-kedvelő egyenlő rasszista? Hófehérke kakaó színű, Shakespeare Júliája pedig afro-amerikai – klasszikus-kedvelő egyenlő rasszista? Valamikor réges-régen egy királynő ült az ablakánál, varrogatott és közben nézte, hogy hullik a hó. Megszúrta az ujját, és pár csepp vére az ablakpárkányon gyűlt hóra esett. Míg a vért nézte a havon, azt kívánta, hogy bárcsak olyan gyermeke születne, akinek bőre fehér, mint a hó, az ajkai pirosak, mint a vér, és a haja fekete, akár az ében.    2024. április 14. 22:06 A vegán életmód és a fogadtatása Eszter A vegán életmód és a fogadtatása Nem, ez nem egy táplálkozási tanácsadás lesz arról, miként érdemes jó és megfelelő tápanyagú termékeket a szervezetünkbe vinni, csupán azon tapasztalatokat osztom most meg, amelyekkel egy kezdő, félig vegán szembesülök az elmúlt időszakban, ami a környezet reakcióját illeti. 2024. április 7. 22:50 A húsvéti dekorációk valójában a közösségről szólnak A húsvéti dekorációk valójában a közösségről szólnak Avagy hogyan hat a szezonális településszépítés az ott lakókra.   2024. március 31. 21:20 Felülírhatja-e egy nemzeti kultusz az igazságot? Felülírhatja-e egy nemzeti kultusz az igazságot? Gyorsan szögezzük le, hogy azoknak az információknak, amik a cikkben szerepelnek nagyrésze csak teoretikus, ahogy a logikai eszmefuttatás is, aminek a végén eljutunk addig, hogy az egyik legnagyobb magyarnak kikiáltott történelmi személyünk talán nem is volt akkora magyar. A belé vetett hit viszont megkérdőjelezhetetlen, amit óvni kell. De minden áron? 2024. március 17. 22:51

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.