Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Feketén-fehéren az iszlámról

2016. október 16. 20:57
A Politikai Iszlám Tanulmányok Központja kizárólag statisztikai módon, a nem muszlimok szemszögéből vizsgálja az iszlámot. A nemzetközi szervezet magyar önkéntesével, Incze Nikolettával beszélgettünk, aki szerint fontos megérteni, hogy az iszlám tanok forrásszövegeinek 51%-a a nem muszlimokról szól, ez pedig politikai, és nem vallási kérdés.

A Politikai Iszlám Tanulmányok Központja (Center for the Study of Political Islam, CSPI) tavaly ősszel jelentette meg magyarul is a „Saría törvény nem muszlimoknak” című könyvet. Az iszlám jogrendszerről készült tömör összefoglalóban egy amerikai professzor, - dr. Bill Warner - kutatómunkájának eredményét érdekes és közérthető módon tárja az olvasó elé. A nemzetközi non-profit szervezet egy egész könyvsorozattal rendelkezik a témáról, melyet a közeljövőben magyarul is kiadnak - így hamarosan a politikai iszlám ideológiáról önképzően is tanulhatunk Mohamed életén és a Korán megismerésén keresztül. Ennek apropójából a szervezet magyar kutatójával, Incze Nikolettával egy budapesti kávézóban beszélgettünk az iszlámról, és arról, hogy miért van szükségünk a megismerésére.

Mi alapján elemzik az iszlámot?

A forrásszövegeket vesszük alapul. Sokan azt mondják, hogy a Korán az iszlám alapja, de valójában az az iszlám tanok terjedelmének mindössze 14%-a, és nehéz önmagában megérteni. A megértésben Mohamed élete a kulcs. A szírában olvashatunk az önéletrajzáról, a hagyományairól pedig a hadíszokban - ezek összessége a szunna. A Korán, szíra és a hadíszok együttesen a Trilógia, ami definiálja az iszlámot, ezért egy egységként kell rájuk tekinteni.

Ezeket elemezte 30 éven át a CSPI alapítója, dr. Bill Warner, aki egyébként korábban kvantummechanikával, és fizikával foglalkozott. Módszertana lényege a statisztikai, logikai megközelítés, ebbe nem férnek bele az érzelmek.

Fókusza nem a muszlim, mint egyén, vagy a vallás mint lelki gyakorlat, hanem az iszlám mint politikai ideológia. A vallás a muszlimok magánügye, de ami a nem muszlimok életét is érinti, az már politika.

A másfél éve kirobbant migránsválság óta Magyarországon is egyre többen cikkeznek az iszlámról, szinte a közbeszéd része. A CSPI-nak mi a véleménye róla?

A mi alapelvünk az, hogy az emberek önállóak, és képesek megfontolt, empatikus döntéseket hozni, amennyiben rendelkeznek a megfelelő mennyiségű információval. A demagógia, a propaganda és a politika ott kezdődik, amikor az embernek megmondják, hogy hogyan kellene gondolkodni. Ez az, amit nem szeretnénk. Véleményt nem mondunk, minket csak a tények érdekelnek. Megoldásokat sem kínálunk, az a politikában, jogban, társadalomtudományban jártas szakemberek feladata.

incze nikolettaincze nikoletta

Ha megnézzük azt a társadalmi diskurzust, ami jelen pillanatban az iszlámmal kapcsolatban folyik világszerte, elég szélsőséges véleményeket láthatunk minden irányban és kevés felkészültséget. A vitákat az érzelmek uralják, nem az észérvek. Fölismerni a tényt, hogy az iszlám nemcsak egy vallás hanem egy komplex politikai és hadászati rendszer azonban nem mindig vidám dolog. De ha megismerjük az alapműveket és a gondolkodásmódot, akkor ki fogjuk tudni szűrni mi az ami vallási, és mi az ami politikai indíttatású. Utána lehet döntéseket hozni, hogy kompatibilis-e vagy sem a mi világnézetünkkel, alkotmányunkkal az adott elv.

A célunk az, hogy az emberekkel megismertessük a politikai iszlám fogalmát.

Úgy vélem, a legtöbb ember az iszlámot a vallások közé sorolja. Mi az a politikai iszlám?

A politikai iszlám az iszlám azon része, ami a nem muszlimokra, vagyis a káfirokra vonatkozik. Ez 1400 éve egy rendkívül sikeres politikai irányzat, és tevékenység - gondoljunk csak arra, hogyan vált Észak-Afrika keresztény területből iszlámmá vagy akár Mekka egy élénk multikulturális, politeista, toleráns városból az iszlám kizárólagos szent városává. Ha megnézzük a többi vallás tanításait, a cél az, hogy az egyén erkölcsileg valahova tud fejlődni, egy belső utat jár be.

Ha az iszlám alapműveit nézzük, akkor azt látjuk, hogy az egyén nem pusztán egy erkölcsi rendszert kap (mekkai tanítások), hanem egy olyan politikai-hatalmi rendszer kiépítéséről szóló kézikönyvet (medinai kinyilatkoztatások), ami abban az időben Mohamedet nem csak politikusként, hadvezérként, hanem vallásalapítóként is sikeressé tette. Ezt a történelmi tényt nem lehet elferdíteni. A Korán 91 versben szólít fel Mohamed tökéletes példájának követésére.

Akik úgy nyilatkoznak, hogy minden vallás ugyanaz, azok figyelmen kívül hagyják azt, hogy az iszlám Mohamed próféta példáján keresztül egy politikai-hatalmi rendszer kiépítését alapozta meg. Ez nem volt célja Jézusnak, vagy mondjuk Buddhának.

Említette, hogy fontos megismertetni az emberekkel a politikai iszlám fogalmát. Miért?

Mert ez a politikai irányzat már Európában is jelen van, és mindannyiunk életére egyre inkább kihat. Sokan még mindig azt gondolják, hogy ez vallási kérdés, magánügy. Pedig nem az.

Miért pont az iszlámot fontos ismernünk? Mit tehetünk azért, hogy megismerjük?

A mi európai emberjogi mércénkkel mérve az iszlám jogrendszerben az egyenlőség nem valósul meg ember és ember között, és itt nemcsak a nőkre gondolok. Egy muszlim soha nem egyenlő egy káfírral, a saría és a politikai iszlám, pedig ennek szellemében megengedő. Elfogadható egy nem muszlimmal szemben a “cselszövés”, rossz bánásmód, intolerancia. Szerintem azt a kérdést érdemes feltenni, hogy az európai országok alkotmányaival ez mennyire összeegyeztethető, és aki Európában él az kialakíthat-e közösségein belül és azon túl, vallási okokra hivatkozva egy párhuzamos jogrendszert.

Egyszerű emberként az önképzés a legjobb. A tudás a félelem legjobb ellenszere. Ha bármi miatt kényelmetlen számunkra ez a téma, akkor olyan érzelmi struccpolitikát folytatunk, ami semmi jóra nem vezet. Ha tudunk érvelni, akkor szellemi szinten képesek leszünk intoleráns ideológiákkal szemben fellépni. Ha nincs meg a tudás, akkor az érzelmek fognak dominálni és ez szélsőséges megnyilvánulásokhoz vezet.

Alapvető európai értékünk, vivmányunk a demokrácia, a racionalizmus, a felvilágosodás, az állam és egyház szétválasztása, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a tolerancia és a szolidaritás. Ezek szellemében eljárni csak szellemi munícióval lehet. A könyvsorozat ami ebben az évben már a boltokban lesz, kivonatos formában segíti az alapok megértését, Mohamed szunnáját és a Koránt, akit pedig mélyebben érdekel a téma, az első szint könyvei után léphet tovább míg végül a negyedik szinten az eredeti műveket lesz képes átlátni, megérteni.

Ha az iszlám szövegek fele arról szól, hogy hogyan kell bánni a hitetlenekkel, és ez esetleg nem kompatibilis bizonyos országok alkotmányaival, akkor ön szerinti miért tolerálják ezt Európában?

Azért, mert mindig saját magunkból indulunk ki. Maga az európai szellemiség és értékrendszer is önmagából indul ki, és ezt próbálja rávetíteni a világra. Abból, hogy ha mi hiszünk a toleranciában, a nemek közti egyenlőségben, reformációban és szabadságjogokban, akkor biztos az iszlám is idomul majd ehhez. Az a helyzet, hogy ez nem így van. Egy muszlim megújulhat, de az iszlám nem tud. Egy isteni megváltoztathatatlan törvény áll szemben egy ember alkotta ideával.

Mik azok a lényegi pontok, amiben az iszlám elvek eltérnek a nyugatitól?

Nézzük csak a politikai, jogi oldalt, amit a saría törvény szabályoz (amit amúgy a Koránból és Mohamed életéből vezetnek le), az iszlám gondolkodásmód ugye az élet minden területére kihat és csöppet sem szekuláris. E szerint: nincs vallásszabadság, nincs szólásszabadság, nincs szabad véleményalkotás, nincs művészi szabadság, nincs sajtószabadság, nincs demokrácia - ahogy ezt mi Európában gyakoroljuk, hiszen az ellentétes az iszlámmal.

Nincs egyenlőség a káfirok és a muszlimok, nők és férfiak között - ez meg ütközik azzal az erkölcsi elvárással, hogy úgy bánjunk másokkal, ahogy azt szeretnénk, hogy velünk bánjanak, és ellentétes a “minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van” elvvel, amit az ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkozata és alkotmányaink vallanak. Nem véletlen, hogy az iszlám országok közössége saját értelmezésű, saría alapú nyilatkozatot adott ki az emberi jogokról Kairóban, válaszul az ENSZ deklarációra.

Akkor az integráció és az asszimiláció is nehézségekbe ütközhet?

A logika azt diktálja, hogy ennyire eltérő gondolkodásmódokat nem lehet hosszú távon egymásra erőltetni. Az integrálás eszközeinek kidolgozásában Nyugat-Európa példáját nézve nem sok sikeres megoldási modellt találunk - épp ellenkezőleg. Ezért gondoljuk, hogy az iszlám alapjainál kellene kezdeni.

A saría két alapelvvel is rendelkezik, amelyek irányt mutatnak a muszlimoknak olyan helyzetekben amikor nem tudnak betartani egy előírást. Az egyik az a “könnyítés a terheken” vagyis a tajszír elve, tehát ha a körülmények nehézkesek és nem tudják tartani pl. az ima idejét a munkahelyen, vagy nincs mást enni, mint a disznóhús, akkor ezeken a követelményeken lehet enyhíteni. És ebből jön a darura “szükségesség” elképzelése. Ami tiltott, ha szükséges, engedélyezett lehet. Ha tehát ezek a követelések nem tudnak teljesülni, nem sérül a vallás.

Vannak, akik azt mondják, hogy pár évtizeden belül Németországban vagy Franciaországban az iszlám rohamos terjedése miatt kisebbségben lehet az őshonos lakosság, és ebben a migrációnak is szerepe van.

Nem célunk megítélni a jelenlegi migránsválságot. Mi azt tudjuk ebben a helyzetben megtenni, hogy elkezdjük vizsgálni az iszlám történelmét, és az alapműveket, hogy ott mit jelentett anno a migráció és hogyan használta politikai hódításai eszközeként Mohamed. Aztán meg tudjuk nézni a tendenciákat is. 1400 évnyi történelem áll rendelkezésre, arról hogy eddig milyen hasonló események történtek és mikor, milyen feltételek kellettek ahhoz, hogy egy terület iszlámmá váljon.

Az egyik leghíresebb mecset Kelet-Londonban. Fotó:PA-ITV.comAz egyik leghíresebb mecset Kelet-Londonban. Fotó:PA-ITV.com

Az iszlámmal kapcsolatban említeni szokás egy bizonyos kettősséget. Mit jelent ez pontosan?

Az iszlám szövegekben előfordulhat az, hogy egyszerre igaz valami, és az ellenkezője is. A szövegek egyik fő jellemzője, hogy ellentmondásosak. Ezt azért nehéz elfogadnunk, mert nálunk a tudás alapja a logika, és ez nem logikus. Ez a kettősség Mohamed élettörténetére épül. Amíg Mekkában csak néhány tucatnyi követője volt, a Koránban vallásos és prózai versszakok jelentek meg. Amint Mohamed és követői Medinába vándoroltak, ahol ő vált hadvezérré, a Korán versei politikai versekké váltak, és a dzsihádra, a nem-muszlimok elleni háborúra bátorítottak.

Mivel a Korán, és Allah szavai sérthetetlenek, minden sor, ami benne van, egyetemesen érvényes. Azok a muszlimok, akik próbálnak békésebb életet élni, a Korán békésebb oldalával foglalkoznak, de ők sem tagadhatják meg a negatívabb oldalát. Ez az iszlám kettőssége.

A kettős erkölcstan, pedig arra utal, hogy másképp kell kezelni a muszlimokat és másképp a káfirokat. Ennek a kettősségnek talán a legtisztább kifejeződése az a két állandósult szókapcsolat, amit minden muszlim ismer: “dar al iszlám / dar al harb”. Ez a világot két részre osztja: az iszlámnak való alávetettség, a béke háza, versus a háború világa, ahol a hitetlenség az uralkodó.

Sokan mondják, hogy még nem tapasztaltak semmi konfliktust a muszlimokkal kapcsolatban.

Mert lehet, hogy a felkészületlenség okán még soha nem is beszélgettek velük komoly vallásos témákról? Nem is a muszlimokkal van a gond, hanem az ideológiával, ami például olyan elveket enged meg, mint a takija, a szent megtévesztés. Ez azt jelenti, hogy nem kell elmondani a teljes igazságot, például a doktrináról, ha az az iszlám érdekeit szolgálja. Nincs helye a kritikának sem, ezt Mohamed sohasem fogadta el. Sajnos ez a mi európai gondolkodásunkban egy nagyon szomorú tényező, mert ez ellehetetleníti azt a párbeszédet, amire szükség volna.

Mi a helyzet a dzsiháddal, a szent háborúval?

Először is a dzsihád nem szent háborút, hanem küzdelmet, erőfeszítést jelent Allah útján, és ez egy egész életmódot magában foglal. A muszlimok egy része úgy tekint rá, hogy belső dzsihád, lelki erőfeszítés. Dzsihádot lehet vívni karddal, szóval, pénzzel. Viszont ha statisztikailag nézzük például a hadíszok dzsihád utalásait, az Allah ügyéért való harc 98%-ban fegyveres volt. Ez alapján sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a dzsihád terrorcselekménybe fordul, mint az, hogy nem.

Vannak olyanok, akik szerint az erőszakos cselekedeteket és a robbantásokat a gyökértelen, vagy magányos farkas típusú emberek követik el, és ennek semmi köze az iszlámhoz.

Meg kell nézni, hogy mivel indokolják a cselekedeteiket és hogy van-e rá utalás a szunnában. Legtöbbször nem azt kiabálják, hogy „le a szegénységgel”, hanem azt, hogy Allahu Akbar! Ez egy csatakiáltás volt, amit Mohamed először akkor használt, amikor Hajbar zsidóit lerohanta, onnantól ez a kiáltás volt a támadás előtti utolsó figyelmeztetés, -ezt tudjuk a Bukhari féle hadíszból. Ne felejtsük el, a Próféta hadvezér volt, és a történelemben először egy olyan hadviselés jelent meg, ahol bármi megengedett volt. A Korán pedig Mohamed példáját állítja mintaként.

Az más kérdés, hogy sok muszlim nem ezt választja, hanem a mekkai rész szerint próbál élni. A Korán viszont nem úgy működik, hogy csak azt vesszük figyelembe, ami tetszik.

A CSPI-nak Csehország a központja, de Németország mellett több volt kommunista államban is jelen van. A nyugati országokban, ahol több millió muszlim él, kevésbé hangsúlyos a szervezet, pedig lehet, hogy ott nagyobb szükség lenne rá. Mi ennek az oka?

Úgy tűnik, hogy a visegrádi négyek azok az országok, amelyekben ezt a témát még nem mérgezte meg a politikai korrektség. Emellett egyre több olyan közép,- és kelet európai fiatal van, akik éltek külföldön, és van közvetlen tapasztalatuk az iszlám vallásról és politikáról. Nagy lehetőség van a kezünkben, hiszen mi még nem vagyunk érzelmileg érintettek az iszlám témában, ezért humánusan, racionálisan tudunk megoldásokat találni, akár muszlimokkal, ex-muszlimokkal, keresztényekkel, ateistákkal közösen.

Épp csak belejöttünk a demokráciába, szeretünk gondolkodni, tájékozódni, érvelni józanul - nem kényelmesedtünk el a jólétben. Németország, Nagy Britannia és Belgium nehezebb helyzetben van, bármilyen kritika azonnal politikai érzékenységbe ütközik és inkább hallgatnak az emberek a problémákról, nehogy konfrontálódjanak a szomszéddal vagy a szülőkkel. Úgy tűnik, ott úgy próbáltak meg viszonyulni az iszlámmal kapcsolatos társadalmi kérdésekhez, hogy soha el sem olvasták a Koránt vagy Mohamed életét. Nekünk ugyanezt a hibát nem szabad elkövetnünk.

Ge. Á.
további cikkek
Senki sem nézi, de mindenki látja – bizonyítottan tévéfüggő a magyar Hétvezér Senki sem nézi, de mindenki látja – bizonyítottan tévéfüggő a magyar A csattanót az elején lelövöm: minden korosztályt beleértve a magyarok átlagosan 4 óra 49 percet tévéznek egy nap. Ezzel hazánk a top 10-ben van világszinten, ami azért is furcsa, mert egyre többször hangzik el a mondat: „Nekem tévém sincs, vagy már rég felmondtam a kábelszolgáltatónál. Csak a Netflix van.” Akkor mégis hogyan jön ki a matek? Kik ezek a tévéfüggő emberek és mit néznek a fekete dobozban? 2024. április 22. 1:29 Hófehérke kakaó színű, Shakespeare Júliája pedig afro-amerikai – klasszikus-kedvelő egyenlő rasszista? Hófehérke kakaó színű, Shakespeare Júliája pedig afro-amerikai – klasszikus-kedvelő egyenlő rasszista? Valamikor réges-régen egy királynő ült az ablakánál, varrogatott és közben nézte, hogy hullik a hó. Megszúrta az ujját, és pár csepp vére az ablakpárkányon gyűlt hóra esett. Míg a vért nézte a havon, azt kívánta, hogy bárcsak olyan gyermeke születne, akinek bőre fehér, mint a hó, az ajkai pirosak, mint a vér, és a haja fekete, akár az ében.    2024. április 14. 22:06 A vegán életmód és a fogadtatása Eszter A vegán életmód és a fogadtatása Nem, ez nem egy táplálkozási tanácsadás lesz arról, miként érdemes jó és megfelelő tápanyagú termékeket a szervezetünkbe vinni, csupán azon tapasztalatokat osztom most meg, amelyekkel egy kezdő, félig vegán szembesülök az elmúlt időszakban, ami a környezet reakcióját illeti. 2024. április 7. 22:50 A húsvéti dekorációk valójában a közösségről szólnak A húsvéti dekorációk valójában a közösségről szólnak Avagy hogyan hat a szezonális településszépítés az ott lakókra.   2024. március 31. 21:20

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.