Vajon mekkora jelentősége van ma a napóráknak, amikor már a karóráink is szinte elavultnak számítanak, hiszen a legtöbben a telefonunk kijelzőjén nézzük az időt? Tulajdonképpen nem is olyan kicsi, tekintve, hogy látszólagos kezdetlegességük ellenére rengeteg dologra tudunk következtetni általuk. Még akkor is, ha ma már az emberek nagy része puszta érdekességként tekint rájuk.
A napórákat eredendően az ókorban kezdték használni, és még a középkorban is ezek számítottak a legpontosabb időmérő eszköznek. Elkészítésükhöz nem kell más, csak egy ún. árnyékvető, amely egy vízszintes síkon álló függőleges rúdból vagy pálcából áll, amelynek segítségével helyesen beállíthatjuk a napóra működéséhez az észak-déli irányt, és egy számlap, amiről leolvashatjuk az adatokat. Erre pedig gyakorlatilag bármi alkalmas, ami képes árnyékot vetni – állítja Marton Géza, a Magyar Csillagászati Egyesület Napóra Szakosztályának vezetője, aki maga is készített egy példányt a Lovassy homlokzatára.
A legelterjedtebb típusok az egyenlítői, a horizontális és a vertikális napórák, de megkülönböztetünk polárist is, amelynél a számlap párhuzamos az árnyékvetővel, a ritkább fajták között pedig találunk többlapút, domború és homorú felületűt, ólom- és ablaküvegre készítettet. Utazások alkalmával használatos a henger alakú napóra és a zsebnapóra, tükrös és digitális darabokról pedig akkor beszélhetünk, ha az árnyék helyett a fényt használjuk az időmérésre. Ezek azonban csak az alapok, hogy ki milyenre formázza aztán a saját időmérőjét, már valóban csupán ízlés kérdése: idézheti kitárt könyv alakját, készülhet mozaikból, Legoból, de akár egy kisebb városrésznek megfelelő nagyságú is lehet.
Mivel rendkívül megbízhatóan mutatják az időt, a napórákat nagyon sokáig használták a mechanikus asztali órák pontosítására. Sőt, mivel ezek ténylegesen a valós időt mutatják, egy kis eltérés is megfigyelhető a karóráinkon mutatott időhöz képest: napóra segítségével tökéletesen lekövethetjük a Nap járását, így azt is megfigyelhetjük, hogy nem teljesen 24 óránként jön el a dél a Föld keringési pályája miatt – pár percnyi eltérés mindig adódik. Utóbbi kiigazítására szolgál az időkiegyenlítés, amelyet szintén jelölhetünk a napórán, akárcsak a zodiákus vonalakat, amelyek a Nap magasságát mutatják, de Budaörsön már egy percpontos darabot is sikerült elkészíteni.
Ezek után persze nem is csoda, ha ma már inkább csak díszítőelemként tekintünk ezekre a szerkezetekre: megértésükhöz néha csillagászati tudás kell.
