– Országosan, illetve a régióban hova helyezné el Veszprém gazdaságát?
– Veszprém gazdaságát figyelve nem történt lényeges változás 2010 és 2013 között, az elmúlt időszakban azonban érezhetőek a gazdasági fellendülés jelei, de ezek a tendenciák országosan is elmondhatók. Talán 2015-re elérjük a válság előtti gazdasági teljesítményt.
A válságot követő visszaesés nagyban érintette a járműipari beszállítókat, ami így megyénket különösen sújtotta, viszont ezek a cégek gyorsabban is heverték ki ezt az időszakot, hiszen nem csökkentették a beruházási ütemüket, ezért később nagyobb volumennel is tudtak növekedni. A győzelmi jelentéseknek azonban még nincs itt az ideje, hiszen ha az unión belül jön egy újabb recesszió, ismét csökkenhetnek az eladások. Gazdaságilag még nem értük el a 2008 előtti szintet.
A legnagyobb súllyal egyébként a járműipar rendelkezik a városban, ezt követi a vegyipar és a gép- és elektronikai ipar, de ki kell emelni a turizmus bővülését is, hiszen egyre több olyan rendezvény zajlik a városban, ami megtölti a szállodákat.
Markovszky György
– Veszprém gazdaságát tekintve mik a legfőbb mutatók?
– Veszprém megőrizte helyét a korábbi gazdasági adatokat tekintve. A járások területén történt előrelépés 30 indikátor vizsgálata alapján történt, főként a jóléti mutatókra rávilágítva, nem csak a gazdaságot figyelve. Veszprém jó helyzetben van, de szélesebb területen kellene felmérést végezni a reális kép eléréséhez.
– Tartósan 4 százalék alatt a munkanélküliségi ráta Veszprémben. Ez minek köszönhető?
– Ezt nem lehet vitatni, a kormány is sokat tett azért, hogy a munkanélküliség csökkenjen. Sokan igénybe vették a foglalkoztatást megőrző, vagy épp bővítő uniós támogatásokat. Ez azzal az előnnyel is járt, hogy amikor újra növekedésnek indult a gazdaság, nem kellett újra munkaerőt toborozni, hanem az addig megőrzött létszám nagyobb kapacitással dolgozhatott.
Az elmúlt uniós ciklusban 10 milliárd forint érkezett a helyi vállalkozásokhoz. Ez a számadat büszkeséggel tölthet el minket, hiszen nálunk a legmagasabb a régióban, bár a rendelkezésre álló forrásokat jobban is el lehetett volna költeni.
– Veszprém gazdasága nem néhány nagy vállalkozáson múlik, hanem a kis- és középvállalkozások vannak túlsúlyban a foglalkoztatás területén.
– Ez a térség sosem lesz alkalmas arra, hogy egy Audi-szerű üzem ide települjön, sem az infrastruktúra, sem pedig az ipari munkaerő nem adott. A lakótelepek nélkül Veszprém egy 30 ezres kisváros lenne, sosem volt alkalmas arra, hogy nagy ipart működtessen és nem is lesznek meg a feltételek hozzá. A mi iparunk arra elegendő, hogy például a székesfehérvári, a győri nagy vállalatoknak beszállítói legyünk, de szóba jöhet még Budapest, később pedig Graz.
Ezzel párhuzamosan kihasználatlanok a vendéglátói kapacitásaink, messze többet kellene tenni azért, hogy a nyári forgalom a jelenlegi duplája legyen. El kell fogadni, hogy nem lehet minden évszakban jövedelmezően működni, nyitottnak kell lenni a kétlakiságra, a téli időszakban például külföldön elhelyezkedve lehet még több tapasztalatot szerezni.
– Ezek fényében mennyire indokolt egy ipari park kialakítása a városban?
– Szükség van rá, elbírna a város még egy éves 100 milliárd árbevétellel működő vállalatot, mint amilyen a Continental, ahol 1500 embert foglalkoztatnak, ebből 250 a kutatás-fejlesztés területén dolgozik – ez a terület egyébként jelentős növekedés előtt áll. Amikor szükség lett volna rá, nem állt rendelkezésre ilyen terület, ezért is kell ebben az irányba mozogni, szükség van a fejlesztésre, mert lesznek olyan időszakok, amikor a Nyugat-Európai cégek keletebbre helyezik a központjaikat.
– Melyek voltak az elmúlt időszak legfontosabb törvényi változásai, helyi rendeletei a vállalkozókat érintve?
– Ki kell emelni, hogy jelentősen csökkent a társasági adó mértéke, illetve a fejlesztési tartalék után nem kell adózni. Ezzel párhuzamosan azonban vannak továbbra is magas terhek, mint például a 27 százalékos általános forgalmi adó. A feketegazdaság a nemzetgazdaság egyharmadát adja, az új pénztárgépek bevezetése hozhat javulást ezen a téren, mindenkit arra kényszerít, hogy átlátható módon gazdálkodjon.
A város próbál a legjobb egyetértésbe jutni a vállalkozóival, de megmaradtak a magas építmény és iparűzési adó szintek, jelenleg duplája annak, amit Székesfehérvár kínál. De nem kell ennyire messze mennünk, Nemesvámos, Herend, Bánd településeken még kedvezőbbek a feltételek.
– Milyen főbb változások voltak az iparkamara területén?
– A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megállapodást kötött a kormánnyal, amely különféle önigazgatási feladatokra adott jogosítványt, mint a szakképzés, a duális képzés beindítása - minden gyakorlatot munkahelyen kell eltölteni, ahol a fiatalok szocializálódhatnak.
– A fejlődés érdekében mire van szüksége Veszprémnek?
– Az infrastruktúra területén minél előbb el kell készülnie a 8-as számú főút fejlesztésének, illetve a főváros felől ne csak Székesfehérvárig legyen kiépítve az elővárosi vasút, hanem városunkig, illetve innen tovább Ukkig fejlesztéseket hajtsanak végre, hogy ezen a vonalon el lehessen jutni könnyedén Grazig, illetve Észak-Olaszországba, ahol erős ipari központok találhatók. Veszprémnek fontos, hogy a már említett ipari park ne csak egy terület legyen, hanem fogadókész állapotba kerüljön. Tovább nagyobb elismerést érdemel a Pannon Egyetem, hiszen megfelelően használja ki a kormányzati forrásokat, az állami normatíva nem teszi ki a költségvetés egyharmadát. Versenyképessé kell tenni a várost, hogy a környező települések adóterhei ne haladják meg a veszprémiét.
– Milyen távoli jövőképet képzel el városunknak?
– Ki kell alakítani egy Veszprém-Balatonfüred-Balatonalmádi városszövetség és ez jelenjen meg nemzetközi téren. A három város együtt olyan potenciált tudna felmutatni, amit már globális szinten is észrevesznek. Ipari versenyt nem nyerhetünk ebben a térségben, ezért kell a tudományra fektetni a hangsúlyt, a kutatás-fejlesztésben kiemelkedők lehetünk.
