A fórumon a megye legnagyobb vállalkozásai mellett a kicsik is részt vettek, az építőipartól a turizmusig szinte minden terület képviseltette magát. Dr. Markovszky György, a megyei iparkamara elnöke kiemelte: a következő uniós ciklusban a források hatvan százalékát gazdaságélénkítésre kell fordítani, 26,8 százalék jut a területi operatív programokra. Ennek a kidolgozása már folyamatban van, a Veszprém megyei közgyűlés is elfogta a megyei területfejlesztési stratégiát – vázolta az elnök.
A következő hét évről Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár tartott előadást.
Csepreghy Nándor
Az elmúlt ciklust 2005-06-ban tervezték meg, a válság előtt, amikor még egészen más prioritások és kilátások mentén gondolkoztak. Ez komoly dilemmát okozott a kormányváltás után, amikor dönteni kellett arról, hogy átdolgozzák a rendszert és ezzel jelentős forrásokról mond le az ország, vagy megpróbálják a már bejáratott folyamatokat felpörgetni. Ez utóbbit találták a kisebbik rossznak. Az elmúlt években jelentősen felgyorsították a kifizetéseket, 2010 előtt heti 7, azóta heti 30 milliárd forintot utaltak ki.
Bár sok kötöttséggel jár az uniós tagság, de az elmúlt hét évben ez 6200, a következőben pedig várhatóan mindent beleszámolva 10500 milliárd forintos hasznot hoz az országnak.
A következő években az országnak szánt teljes keretösszeg 60 százalékát fordítják majd gazdaságélénkítésre, és csak 40 százalékot hagynak közcélú beruházásokra. Az unió számára fontos, hogy a 2004 után csatlakozott tagállamok gazdasága kellőképpen megerősödjön. A 28 tagállam számára közös stratégiákat határoztak meg. Szeretnék 75 százalékra emelni az unión belüli foglalkoztatási rátát, az oktatást idő előtt elhagyók számát 10% alá csökkentenék.
Magyarországon 14,6 százalékra emelnék 2020-ig a megújuló forrásból származó energia arányát. A vállalkozások is jelentős fejlesztési forrásokra számíthatnak ezen a területen, mert az előírt eredményt nem lehet pusztán lakossági ügyfelekkel elérni.
Fontos figyelni a kutatás-fejlesztésre. A helyettes államtitkár egy konkrét példát is hozott: az Egyesült Államokban félmillió kilométert tesztvezettek önjáró robotautók balesetmentesen, Európában nincs olyan állam, ami ezt engedélyezné. Aki elsőként nyitja meg ezt a területet, az nagy előnyre tehet szert: az európai autós cégeknek nem kellene Amerikába telepíteniük a kutatásaikat, ez is komoly gazdasági potenciált rejtene magában.
Az új rendszerben hangsúlyosabbá válik a területi eloszlás, így nagyobb szerepet kapnak a megyék a forráselosztásban. A rendszerben korábban komoly érdekellentét alakult ki az egyes kormányzati szervezetek között a projektek támogatását illetően, ezért 2014-től az NFÜ helyett a minisztériumok dönthetnek a fejlesztési területekről, a megyei önkormányzatok pedig a földrajzi eloszlást felügyelik majd.
Önjáró autó - járható út a K+F szektornak?
A pályázók elsősorban kiszámíthatóbban ütemezett kiírásokat és gyorsabb kifizetéseket remélnek. A projektek megvalósulása és a kifizetések között gyakran két év is eltelt, amibe a válság után több vállalkozás is belerokkant, csődbe ment. Ezekre adott választ a kormány, amikor az intézményrendszer átszervezéséről döntött. Átalakítanák a pályázatírói szakmát, mert vannak kevésbé tisztességes cégek, akik az elnyert pályázat 15-20 százalékát elviszik. A pályázatírás és projektmenedzsment költségeit nem lehet majd uniós pénzből finanszírozni, ha valaki mással íratná meg a pályázatát, annak más forrást kell találnia erre. Az állami szereplők se alkalmazhatnak pályázatíró cégeket, mert képesnek kell lenniük ezt a feladatot házon belül megoldani. A kis értékű pályázatoknál lehetőség van a Széchenyi programiroda segítségét kérni.
Várhatóan június-július magasságában indulnak el a pályázatok a nyolc operatív programban.
