– Milyen évet zárt gazdaságilag Magyarország?
– Ez is nagyon nehéz év volt a magyar gazdaság számára. Sajnos az elmúlt két és fél év kiigazítási kísérletei ellenére is leszakadóban van az ország, ugyanis a gazdasági növekedés lassul, technikailag is recesszióban Magyarország és a kilátások sem biztatóak.
A belső fogyasztás folyamatosan csökken, ennek oka a magas munkanélküliség, a forint árfolyamingadozása és a hitelszűke. A költségvetési egyensúly javul, az adósságok lefaragása megindult, ezek kedvező folyamatok, de kérdéses a fenntarthatóságuk hosszú távon.
A legnagyobb probléma a tartósan és jelentősen csökkenő beruházási aktivitás, ennek negatív hatása évekig kísérthet, hisz ne feledjük, egy nagy beruházás 3-5 év után kezd termelni. ( lásd: Mercedes, 2008-ban hozta meg a döntést).
– Mik voltak a meghatározó tényezők?
– Ebben az évben is a legfontosabb kérdés Európa volt. A perifériális országok problémáinak kezelése, alapvetően a görög csőd levezénylése. Látni kell, hogy a világgazdaság térképén ma a leggyengébb pont Európa, illetve az eurózóna. A zóna teljes összeomlása jelenleg elkerülhetőnek látszik, de a válság kezelésében sok a kockázatos pont. Gondolok itt politikai divergenciára, belső ellentétekre, a globális pénzügyi összefogás hiányára.
Erősen mozgatta a pénzpiacokat az amerikai elnökválasztás eredménye, illetve a mostani költségvetési szakadék körül kialakult problémák. Fontos megjegyezni, hogy az USA gazdasága, és pénzügyi szektora lényegesen jobb helyzetben van, mint Európáé.
– Több vitatott kérdés is felmerült az IMF megállapodással kapcsolatban.
– A magyar kormány igazából nem akar megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal. A megállapodást egész addig tudja halogatni, amíg a piaci körülmények rá nem kényszerítik. Mire gondolok? Elég egy rossz hír az euró háza tájáról, és a forint villámgyorsan gyengülni kezd, és senki sem kíván magyar államkötvényt vásárolni. Ekkor pedig nem tudja magát finanszírozni egy ország, és rákényszerül a gyors, rossz megállapodásra. ( 2008 október)
Ezért szükségünk van egy biztonsági védőhálóra. Megjegyezném, hogy a nálunk sokkal jobb gazdasági helyzetben lévő Lengyelország is rendelkezik IMF megállapodással. Mindenáron nem kell persze, de egy jó megállapodás stabilizálhatná a helyzetünket és javíthatná a gazdasági kilátásokat.
– Mit tekint az év legnagyobb meglepetésének?
– Számomra ez most történt, mikor a magyar kormány gyorsan engedett a felsőoktatás reformjából.
– Melyek voltak az elmúl év kiemelkedő negatív, illetve pozitív változásai?
– Negatívként említeném meg, hogy a magyar kormány gyakran rögtönöz, a gazdaságpolitikája nem teljesen számítható. Viszont nagyon kellemes meglepetés, hogy a pénzügyi rendszer válságában felmerülő rengeteg problémára újszerű válaszokat igyekszik találni Magyarország. Követ el hibákat is, de megítélésem szerint helyes útra léptünk.
A következő évben fontos ezen intézkedések következetes végrehajtása, az állami költségvetés, szerkezeti reformjának szigorúbb véghezvitele. A magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások helyzetének javítását várom 2013-ban. Alapvetően a hitelezés megújításával, és adókedvezményekkel exportképessé tehetjük őket.
Nem lesz jövőre gazdasági növekedés hazánkban, vagy csak nagyon kis mértékű, de a hosszú távú siker alapjait 2013-ban kell leraknunk! Ezzel szemben a forinttól komoly árfolyammozgásokat és alapvetően gyengülést várok.
