Szacsky Mihály évtizedekig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technológiai Intézetének volt munkatársa, a Pannon Tudományok Egyesület főtitkára, a Műegyetem Természettudományi Egyesületének meghatározó alakja, több tudományos könyv, több ezer cikk szerzője osztotta meg velünk tudását, véleményét a hétvégi földrengés ürügyén.
– Milyen természet katasztrófák veszélyeztetik Veszprémet?
– Veszprém megyét – valamint hazánkat és Európát – számos veszély fenyegetheti a jelenben és a jövőben is. Ezeket két nagy csoportba sorolhatjuk. A mostani földrengéssel kapcsolatban első helyre kell tennünk a természeti változásokat és az azokkal kapcsolatos átalakulásokat. Ezek az átalakulások folyamatot képeznek, mint pl. a földlemezkérgek vándorlása, elmozdulása és a felmelegedés. A természeti változások hozzátartoznak Földünkhöz, azonban e változások jobban érintenek minket a médiának köszönhetően, illetve a népsűrűség miatt, mint a korábbi időszakokban. Bekövetkezésük ellen nem tehetünk semmit, mert akaratunktól függetlenül történnek meg (pl. a földrengések, az árvizek). A második fő csoportba helyezhetjük azokat az átalakulásokat és változásokat, amelyeket szintén katasztrófaként élnek meg az emberek, de fő okuk a saját épített környezet hibája: a gondatlan tervezés és kivitelezés (pl. ipari katasztrófáknál), a lakóépületek statikai hibája, az indokolatlan épülethasználat stb. A most lezajlott földrengés esetében a figyelem a földkéreg mozgására koncentrálódik, de Veszprém megyében számos egyéb katasztrófát előidéző veszély rejlik. Sajnálatosan a figyelem minden esetben a látványos katasztrófákra irányul, miközben folyamatosan és tartósan károsodik környezetünk, és veszélybe kerülnek a termőföldek, az erdők, ivóvízkészleteink, és ne feledkezzünk el a hulladékok tárolásának problematikájáról sem.
– Földrengéssel, mint reális veszéllyel kell számolnunk?
– Azok a földrengések, amelyek például Örményországban, Japánban vagy Los Angeles területén történtek az elmúlt évszázadokban, azért voltak katasztrofálisak, mert az ember az életterét ezekre a törésvonalakra építette. A geológusok, geográfusok és még számos tudományterület képviselői pontosan ismerik ezeket a törésvonalakat. Semmi meglepő nincs abban, hogy ezek állandó mozgásban vannak.
A lassú mozgások azt mutatják, hogy hazánkban a kisebb rengések folyamatosak, de ezeket a mindennapi életben nem érezzük. A 4-es rengési erősség felett már felszíni mozgásokat is érzékelünk. Hazánkban 20–25 évente tapasztalhatunk olyan jellegű rezgéseket, amelyek az epicentrum környékén okozhatnak kisebb-nagyobb károkat. A mostani rengéssel kapcsolatban számos múltban bekövetkezett földrengés információi napvilágra kerültek (pl. dunakeszi és berhidai földrengések). A szakértők egybehangzó véleménye szerint hazánkban a jövőben is előfordulnak rengések, viszont nem valószínű, hogy erejük meghaladja az 5-ös, 6-os értéket (az oroszlányi rengés erősségét magasnak értékelték a szakértők, noha csak 4,7-es volt.) A folyamatos utórengéseket már meg sem érezzük. A kérdésre válaszolva a Pannon-medencében és a környező hegységekben napjainkban is aktív tektonikai folyamatok zajlanak. Magyarország területén évente 100–120 2,5-es erősségnél kisebb földrengést regisztrálnak. Ezek nagy része nem éri el az érezhetőség határát. A nagyobbak ritkábban, de jellemző visszatérési idővel fordulnak elő. Az ország területén évente négy-öt 2,5–3-as erősségű, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15–20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5–6-os erősségű földrengés 40–50 éves visszatérési idővel alakulhat ki.
– Készülnek ilyen előrejelzések? Kértek öntől ilyen segítséget, mint a Veszprémben működő Pannon Tudományok Egyesület szakmai munkájáért felelős főtitkártól?
– A Pannon Tudományok Egyesület és a Műegyetemi Természettudományi Egyesület összefogásának köszönhetően folyamatos elemzések készülnek azokról a természetben bekövetkezett változásokról, amelyek a környezetet és az embert is veszélyeztetik. Az egyesületek 2008-ban már konkrét katasztrófa-prevenciós terv megvalósítására tettek javaslatot. Ennek alapja egy térinformatikára épülő komplex adatgyűjtési katasztrófa-prevenciós módszer. A konkrét és kidolgozott programot minden esetben elutasították, mondván nincs rá pénz. Nem kívánok gazdasági számításokba bocsátkozni, de valószínű, hogy például a kolontári gátszakadás előrejelzése esetében is korlátozottabbak lettek volna a károk, nem beszélve az emberi tragédiákról. Meggyőződésem szerint nincs más lehetőség arra, hogy a jövőben bekövetkező természeti és egyéb katasztrófák drámai hatásait csökkenteni tudjuk.
– Mennyire naprakész ez a rendszer?
– A javasolt katasztrófa-prevenciós program által készülő előrejelzések egy térinformatikai módszer segítségével naprakészen kezelhetők. A program térben ábrázolja azokat a földrajzi területeket, ahol bármilyen, az életet is veszélyeztető folyamat kialakulhat, pl. árvíz, belvíz, urbanizációs katasztrófák, klimatikus viszonyok változásának hatása, természeti környezet pusztulása, járványok terjedése. A kidolgozott módszer lényege, hogy nem kampányszerűen kell elvégezni a vizsgálatokat. Az adatok folyamatos és automatikus bevitelével naprakészen, sőt valós időben lehet nyomon követni azokat a változásokat, amelyek a természetben bekövetkeznek, vagy az emberi cselekvés hatására jönnek létre. Minél tovább halogatjuk az ilyen jellegű, jövőnket is befolyásoló feladatok elvégzését, annál több katasztrófát kell passzívan szemlélnünk, és utólagosan a bekövetkezett károkon keseregnünk.
