A kamarák lényegesen több szakmát felügyelnek 2011-től, ami többlet feladatokat és nagyobb felelősséget ró rájuk. A változások megismerése és egységes értelmezése érdekében szakmai fórumot tartottak a Veszprém Megyei és Kereskedelmi Iparkamara szervezésében kedden.
Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képzési igazgatója előadásában először a kormánnyal történt megállapodás részleteit ismertette. Eszerint összesen 125 szakmát érintve kell kidolgozniuk a szakmai és vizsgakövetelményeket. Az úgynevezett duális képzés részeként egyebek mellett jelentősen növelik a gyakorlati órákat, a szakmai záróvizsgák alkalmával előtérbe kerül a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelése, mindeközben növelik a tanulók számát. A rendszer kialakításához segítségül hívják az európai szakképzési modellek tapasztalatait, melynek egyik pontja, hogy a képzés ideje alatt dolgozni kell, integrálódni a termelési folyamatba.
Ezen a területen számos problémával kell szembenéznie a kamarának. A tanulók alapkészségei hiányosak, érdektelenség jellemzi a fiatalokat, elutasítják a fizikai munkát – mutatott rá Szilágyi János. A gyakorlati óraszámok növelése javíthat ezen a helyzeten. A modern 3 éves szakmunkásképzés szerint az első évfolyamban 432 óra jut a civilizációs ismeretek elsajátítására és a gyakorlati órákra egyaránt, az utolsó évben ezek a számok azonban 149 és 685, mindegyik esetben 220 óra körüli szakmai elmélettel. Az oktatási modul modernizációja csak a bonyolult és bürokratikus vizsgáztatási rendszer korszerűsítésével válhat teljessé – hangzott el az előadáson.
A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2010-ben 2352 tanulószerződést kötött, 565 gyakorlati képzőhelyen – árulta el érdeklődésünkre dr. Somogyi Istvánné. A kamara titkára úgy véli, az egyik legfontosabb társadalompolitikai cél, hogy 10 év alatt egymillió munkahely jöjjön létre, ezért a szakképzés egyben foglalkoztatáspolitikai kérdés is, hiszen a jó szakképzési rendszer a foglakoztatás növelésének és a munkanélküliség kezelésének egyik eszköze. A szakképzést tehát a gazdaság előtt tornyosuló feladatok szolgálatába kell állítani. Torz foglakoztatási szerkezet alakult ki Magyarországon, mindössze 500 ezer fő vesz részt közvetlen termelőmunkában. Több új értéket előállító szakmunkásra lesz szüksége hazánknak a munkaalapú társadalom megteremtéséhez. Elmondta, támogatják, hogy a gyakorlatigényes szakmákban a következő tanévtől induljon el a 8 osztályos iskolai végzettségre épülő modern 3 éves szakmunkásképzés, ezzel 17 éves korra teljesíthető a tankötelezettség, illetve a jelenleginél 2 évvel hamarabb jutnak kenyérkeresethez az ifjú szakmunkások. – A szakképzés rendszerét újjá kell építeni, amelynek irányához jó példaként szolgál a német duális szakképzési rendszer. Ennek egyik fő célja, hogy a tanulók minél több időt töltsenek el az üzemi gyakorlati képzésben – emelte ki a kamara titkára.
