A középiskolai érettségire és a felvételire történő jelentkezéssel foglalkozó Ügy-kontrollunk második részében Schultz Zoltán, a Lovassy László Gimnázium igazgatója foglalta össze a témához kapcsolódó tapasztalatait.
Schultz Zoltán
– Milyen felvételi eredményességi mutatókkal rendelkezik a Lovassy?
– Meglátásom szerint az a jó, ha több szempontból értékelnek egy iskolát – ez nagyjából így is zajlik hazánkban. A Köznevelés című folyóiratban 2010 decemberében megjelent rangsorban három szempontot vizsgáltak: az érettségizettekhez képest felvettek arányát, a jelentkezők körében nyelvvizsgával rendelkezők arányát, illetve a középszintű érettségizők középszintű százalékos eredményét. A rangsorban nem sorszámokat osztottak ki, hanem a legjobb 10 %-ot kiválónak minősítették. Nagyon örülök, hogy a Lovassy mindhárom szempontból a kiváló intézmények közé tartozik. Összesen kilenc olyan gimnázium van az országban, amelyik mind a három szempontból kiváló eredményt ért el, így az eredmény meglehetősen stabil és jó pozíciót biztosít az iskolának. Az utóbbi öt évben a felvettek aránya a Lovassyban 92–97% között változik. Ez természetesen függ attól is, hogy mennyire reálisan választanak felsőoktatási intézményt a tanulóink, illetve van-e olyan diák, aki nagyon ragaszkodik egy-egy iskolához. Ha valaki például a képzőművészetire szeretne menni, akkor elképzelhető, hogy csak a harmadik felvételi után fog bekerülni.
– Milyenek a lovassys tendenciák? Milyen irányban indulnak tovább a diákok?
– Nyilván a képzési formáknak megfelelően a matematika igényes továbbtanulás meghatározó az intézményünkben. Tapasztalatom szerint sokan jelentkeznek gazdasági jellegű iskolákba, de a műszaki pályák is kezdenek újra felértékelődni. Emellett megfigyelhető, hogy az utóbbi két-három évben az orvosira is nagyobb számban jelentkeznek diákjaink. A bölcsész pályát választók aránya évről-évre változik, de a közhiedelemmel ellentétben sok diákunk indul ebben az irányban.
– Milyen gyakorlati tanácsokat tudna adni a most érettségizőknek, felvételizőknek, illetve szüleiknek?
– A felvételivel együtt zajlik az érettségire történő jelentkezés. Ez abból a szempontból fontos, hogy az érettségik eredménye és szintje alapvetően befolyásolja a felvételi eredményességét. Azt kell nagyon jól megválasztani, hogy mely tárgyakból érettségizik valaki, illetve melyik szintet választja az érettségin. Annyit lehet látni, hogy a legkurrensebb intézményekbe többletpontok nélkül nincs sok esély bejutni. Ha valaki például a Budapesti Corvinus Egyetemre akar bekerülni, akkor mindenképpen emelt szintű érettségit kell választania, és a nyelvvizsga is elengedhetetlen. A diákok a „pontszám-maximalizálásban” szerintem időnként jobbak, mint azok a tanárok, akik őket segíteni tudják. A tanulók nagyon tudatosan választják ki, hány tárgyból érdemes emelt szintet csinálni, mit kell a nyelvvizsga mellé választani. Mindig azt szoktam mondani, hogy az a jó, ha az érettségire való felkészülés természetes folyamata a gimnázium befejezésének. Azaz a taktikázással nem lehet kiváltani a felkészülést, a befektetett munkában mindig jobban lehet bízni, mint abban, hogy valamelyik taktikai elem bejön.
– Hogyan állnak össze a felvételi pontok?
– A tanulmányi pontok a középiskolai eredményeket tükrözik: maximálisan 200 pontot lehet elérni. Ez két részből tevődik össze, 100 pontot lehet kapni a középiskolai tanulmányi eredmények alapján öt tantárgyból, illetve ehhez jön hozzá az érettségi százalékos eredménye, szintén 100 pont. Emellett 200 pontot lehet elérni abból a két tárgyból érettségin, amelyet az adott szakra felvételként megjelölnek. Az így megszerezhető 400 pontot egészítik a többletpontok. A legtöbbször előforduló középfokú nyelvvizsga 28 pontot, a felsőfokú 40 pontot, két középfokú 40 pontot; az emelt szintű érettségi tantárgyanként szintén 40 pontot ér, de jár többletpont versenyeredményekért, hátrányos helyzetért is. Maximálisan 480 pontot vihet magával egy diák.
– Mi az előnye annak, ha valaki keményebb középiskolába jár? Egy gyengébb iskolában tán jobb eredményeket lehet elérni, és a középszintű érettségi sem olyan nehéz, ott is lehet jó százalékot produkálni.
– A mi diákjainknak nagyon nagy esélyük van az emelt szintű érettségit is jól megírni. Fontos, hogy majdnem minden tantárgyból tudunk biztosítani emelt szintű érettségire felkészítő csoportot. A négy párhuzamos osztályból gyakorlatilag minden tárgyból választják az emelt szintű érettségire való felkészítést, amely így külön csoportokban zajlik, és minden óra a délelőtti órarendbe kerül. Ha valaki az emelt szintű csoportban tisztességesen dolgozik, négyes-ötös eredményeket ér el, akkor megéri neki emelt szintű érettségit választani, természetesen csak akkor, ha az ezzel járó többletpontokat érvényesíteni tudja. Az emelt szintű érettségi nem csak a felvételinél számít, diákjaink a nagy presztízsű intézményekben később is megállják a helyüket. Általános tendencia, hogy az emelt szintű felkészítés után nem feltétlenül érettségiznek a tanulóink emelt szinten, de a tudásuk nyilván mély és alapos, azaz a középszintű érettségit nagy eséllyel igazán magas szinten valósítják meg. Nálunk az emelt szintű érettségik osztályzatban mért eredménye magasabb, mint a középszintű érettségié. Ebből is látszik, hogy amelyik tárgyat hosszú távon akarják tanulni a diákjaink, abba komolyan fektetnek energiát.
– Ön szerint a mai diákok mennyire látják, hogy mik szeretnének lenni?
– Nagy különbség van a diákok között: akadnak olyanok, akik viszonylag határozott célokkal érkeznek már 14 évesen a Lovassyba, és természetesen mások harmadik év vége felé gondolkodnak el rajta komolyabban, de még akkor is sokan csak tág vonalakban látják a célokat. Sok embernél csak negyedik év közepére derül ki, hogy mit is szeretne a későbbiekben tanulni. Ilyen szempontból az öt évfolyamos képzést nagyon jónak tartom, az utolsó évben a sokáig tapogatózó diákok is megérnek, és tudnak konkrétan választani.
– A továbbtanulás esetében véleménye szerint a divat vagy az elhelyezkedési lehetőségek határozzák meg a választást?
– A diákok és a szülők is egyre jobban figyelik a munkaerőpiacot, sokkal tudatosabb a választásuk, mint a korábbi években. Voltak olyan diákjaim, akik nem az egyetem nyílt napjára mentek el, hanem az intézmény által megrendezett állásbörzére. Azt látom, hogy kevésbé a divat határozza meg a tanulók választását, inkább az egyetem utáni kimenet. Pozitív dolognak látom, hogy előre tekintenek, és van előzetes pályaképük.
– Mi a véleménye a mostani felvételi rendszerről?
– Alapvetően nagyon örülnék annak, ha az emelt szintű érettségik szerepe növekedne a felsőoktatásba való bejutásnál. Véleményem szerint jó lenne, ha legalább az államilag finanszírozott felsőoktatásba nem lehetne bekerülni emelt szintű érettségi nélkül. Egyetértek azzal a törekvéssel, hogy az emelt szintű érettségi presztízse akár egy nyelvvizsgánál is magasabb legyen. Ez egyrészt a felvett hallgatók további eredményességét befolyásolná, valamint a jól meghatározott felvételi tárgy a szakmaiságot is erősítené.
