Mégis, mennyi egy kilogramm? Bár a kérdés butaságnak tűnhet, tudósokat mégis kétszáz éve foglalkoztatja a kérdés. Most talán egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy ne egy létező és jól őrzött tárgy jelentse az egyik legfontosabb mértékegység alapját. A kilogramm - a tömeg mértékegysége - az egyetlen SI-alapegység, amely etalonon - vagyis hiteles mintapéldányon - és nem fizikai állandón alapszik. A mintapéldány egy platina-irídium henger, amelyet a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban (BIPM) őriznek Franciaországban. Az utóbbi száz évben végzett mérések viszont arra utaltak, a mintapéldány 50 mikrogrammal - egy homokszem méretével - megváltozott.
A kilogramm stabilitása kulcsfontosságú, lévén hogy ez jelenti a más mértékegységekre történő átváltás alapját. Ez arra sarkallta a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalt, hogy új meghatározással álljon elő.
Tudósok hétfőn a brit tudományos akadémián gyűlnek össze, hogy bemutassák, milyen előrelépéseket értek el a kilogramm újradefiniálásában - mégpedig a kvantumfizika egyik alapját jelentő Planck-állandó segítségével. "Egyetértés alakult ki abban, hogy a kilogrammot valamikor a közeli jövőben újra meg kell határozni a Planck-állandóból kiindulva" - fogalmazott a BIPM egyik fizikusa közleményében.
Michael Stock szerint kutatók olyan kísérleteket végeznek, amelyek kapcsolatot teremtenek a tömeg és a Planck-állandó között. Új definíció azonban semmiképp sem léphet életbe addig, míg a világ minden táján elvégzett teszteredmények nem támasztják azt alá - magyarázta a fizikus.
