A Közpolitikai Vitaestek előadássorozat első témája a hajléktalanok problémája volt, melyet Fedél nélküli éjszakák – Beszélgetés a hajléktalanok helyzetéről címmel tartottak január 18-án délután a Városi Művelődési Központ és Könyvtár előcsarnokában.
A hajléktalanok helyzete összetett probléma, melyről Gerstmár Ferenc önkormányzati képviselő beszélgetett Kalocsai Adrienn szociálpolitikussal, Vágó Gáborral, az LMP országgyűlési képviselőjével, dr. Albert József szociológussal és Szaller Péterrel, a Befogadás Háza vezetőjével.
A téli időszakban a sajtó is fokozottabban figyel a hajléktalanokra, így a kormánynak is intézkednie kell. Vágó Gábor számolt be róla, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium tavaly novemberben három oldalas tervet dolgozott ki a helyzetük javítására, ami inkább munkaanyag, mert nem jelent megoldást a problémára. Budapesten ugyan elindított egy folyamatot, amely az aluljárók kiürítését szorgalmazza, de kézzel fogható megoldás nem érkezett. Albert József szerint nem is lehet megszámlálni a hajléktalanokat, hiszen a téli időszakban mindig többen tűnnek fel, mint például nyáron, így nehéz rajtuk segíteni. Az aluljárók kiürítése így nem jelent megoldást a problémára.
A fedél nélkül maradt emberek számon tartása valóban nehéz, ezt igazolja Szaller Péter és Kalocsai Adrienn vizsgálódása is. A Befogadás Háza vezetője beszámolt róla, hogy körülbelül 110-120 fő az, aki igénybe veszi Veszprémben az intézményi ellátást, míg a szociálpolitikus a 2004-ben végzett tanulmány szerint 350-400 hajléktalant számlált meg a településen. A helyzetet csak rontja, hogy Veszprémben jobb feltételekkel látják el őket, így számos településről érkeznek a városba.
A hajléktalan sorsból nehéz kitörni. A meghívott vendégek nem is erre helyezték a hangsúlyt, szerintük a megelőzés fontosabb. Már iskolás korban el kell kezdeni a szociális nevelést, hogy senki ne kerüljön a társadalom peremére, valamint meg lehessen magyarázni a gyerekeknek, mit jelent a hajléktalanság. Albert József szerint a társadalom sem kezeli jól ezt a problémát, hiszen vagy naivan segítünk, vagy undorodva fordulunk feléjük.
Kinek a felelőssége? Vágó Gábor szerint a társadalomé. Ha valahol emberek fedél nélkül élnek, ott biztosan probléma van a társadalomban is. Segíteni azonban nagyon nehéz, hiszen Veszprémben a Befogadás Háza is 100 százalékos kihasználtsággal működik, az önkormányzatok nem tudnak több pénzt juttatni a hajléktalanok ellátására, és az emberek szemléletmódja is más. Emellett meg kell említeni, hogy a hajléktalanok társadalma is összetett, van, akin lehet segíteni, van, akin nem. Mégis egyetértett benne mindenki, hogy máshogyan kell viszonyulni a hajléktalanokhoz, a szociális intézményeknek meg kell vizsgálni egyenként, ki miért került az utcára, valamint már a megelőzésnél ott kell lenni.
A Közpolitikai Vitaestek elnevezésű programsorozatot a veszprémi LMP szervezi. Gerstmár Ferenc elmondta, minden hónapban igyekeznek egy aktuális témát találni, amellyel kapcsolatban szakértőket szólaltatnak meg.
