Navracsics Tibor szerint elemzők és SZDSZ-esek is jórészt azt valószínűsítik, hogy a párt nem megy vissza a koalícióba, de megállapodik az MSZP-vel három-négy pontban, amelyet támogat. A fideszes politikus úgy látja, ez a forgatókönyv a kormányzati politika "hibernálását" jelenti, hiszen az év második felében csak abban a három-négy pontban történhetnek lépések, de ez is "nagyon törékeny egyensúly lesz", mert Fodornak nem csak az MSZP-vel való viszonyra, hanem a saját pártján belüli viszonyokra is ügyelnie kell.
Abban az esetben, ha nem lesznek előre hozott választások, a labilitás tartós tényezője lesz a magyar politikának - jelentette ki Navracsics Tibor. Szerinte "nem kellene akkora tabut csinálni az előre hozott választásokból", mert egy demokráciában a stabilitás mellett a rugalmasság legalább olyan fontos erény. Ma úgy tűnik, hogy a hatalmi aspirációk miatt a rugalmasság helyett a merevség lesz, ami a stabilitást is nehezíti - mondta.
Arra a kérdésre, hogy a Fidesz és az SZDSZ megállapodhat-e a parlament feloszlatásában, az előre hozott választásokban, a politikus azt mondta, ha az SZDSZ félreteszi pártérdekeit, és amellett van, hogy Magyarország minél hamarabb megkezdje a kilábalást a válságból, akkor megállapodás születhet ebben a kérdésben. Navracsics Tibor szerint nem biztos, hogy az előrehozott választás az SZDSZ érdekei ellen lenne, ez a kitörést is jelentheti a liberálisoknak, míg esetleg másfél év múlva, kedvezőtlenebb népszerűségi állapotok közepette, "ha a megosztottság az SZDSZ-en belül tartóssá válik", rosszabb eredmény is előfordulhat.
Fodor Gábor megválasztása után arról beszélt, hogy az SZDSZ csak akkor támogathatja az előre hozott választást, ha a pártok megállapodnak, hogy következő kormány nem módosíthatja az alkotmányt, a választási és az állampolgárságról szóló törvényeket, valamint arra is utalt, hogy a Fidesz környékén készülnek tervek, miként kellene átalakítani a magyar közjogi berendezkedést.
Navracsics Tibor erre úgy reagált: az SZDSZ semmit sem hányhat a Fidesz szemére ebben a tekintetben, hiszen "éppen az MSZP és a SZDSZ élt vissza a kétharmados többséggel 1994 őszén, amikor az önkormányzati választások előtt a kétfordulós rendszert egyfordulóssá alakította". Másrészt - folytatta - senki nem tud megnevezni a magyar közjogi berendezkedést átalakítását célzó fideszes elképzelést. Mint mondta Stumpf Istvánnak, a Századvég politikai műhely vezetőjének, az Orbán-kormány volt kancelláriaminiszterének nyilatkozata - amely a köztársasági elnök jogkörének erősítéséről szólt - nem a Fidesz álláspontja.
A frakcióvezető szerint ugyan sokan "fenyegetőznek" azzal, hogy a Fidesznek kétharmados többsége lenne a következő választáson, ő maga ezt nem gondolja. Kifejtette: egy matematikailag "kvázi kétpárti választási rendszerben" nehéz ezt elérni, mert olyan elsöprő többséget kellene produkálni, amely éles választási helyzetben szinte lehetetlen.
Felhívta a figyelmet arra, hogy 1994-ben a baloldalon csak az MSZP volt, a liberális és a konzervatív tábor pedig széttagolódott, így ekkor öt-hat párt között oszlottak meg az egyéni választókerületekben a második helyek és a töredékszavazatok. Most viszont a legtöbb egyéni választókerületben ha a Fidesz győz, az MSZP jön be a második helyre és fordítva, vagyis nagyon nehéz kétharmados többséget elérni.
Arra a kérdésre, hogy ha az SZDSZ mégis ragaszkodna az előbb említett megállapodáshoz a parlament feloszlatásáért "cserébe", Navracsics Tibor azt mondta, tárgyalni kell arról, Fodor Gábor egészen pontosan mire gondol, mert "ez így globálisan kijelentve" csak a Fidesz elleni félelemkeltésre jó. A frakcióvezető egy konstruktív bizalmatlansági indítvány esélyeiről úgy vélekedett, hogy a négy ellenzéki frakció jelenleg nem tudna megállapodni egy közös miniszterelnök-jelöltben, de a kormányfő személyéről amúgy is a választópolgároknak kell dönteni.
A politikus, aki Fidesz tavaly bemutatott programjáért felelős, arról is beszélt, hogy a választások után szükséges 1,5-2 éves válságkezelő kormány programja az Erős Magyarország alapprogram elképzeléseit szolgálná, de a "finombeállításokon", amelyek az aktuális gazdasági-költségvetési adatoktól függenek, szakértői csoportok dolgoznak az alapprogram szellemében.
A frakcióvezető a parlament tavaszi ülésszakát értékelve úgy vélte, a kisebbségi kormányzás óta jelentősebb törvényjavaslatokkal a kabinet nem tudott előállni. Emlékeztetett arra, hogy május 1. óta négyszer szavazott le a Ház interpellációra adott választ.
Arra a kérdésre, hogy a Fidesz mennyire használta ki a kisebbségi kormányzásból adódó parlamenti lehetőségeit, a frakcióvezető összességében elégedettségét fejezte ki, szerinte a félév során nagyon jó teljesítményt nyújtott a frakció, hiszen rá tudta kényszeríteni az MSZP-t, hogy vonja vissza az egészségbiztosítási törvényt. Megjegyezte: a Tibettel kapcsolatos határozatért "fáj a szíve", ha ott is sikerült volna többséget biztosítani, akkor maradéktalanul elégedett lenne.
