56 nehéz helyzetben lévő Veszprém megyei kistelepülés polgármesterét várta a szervező Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület szerdán délelőtt a megyei könyvtár Kisfaludy-termébe, hogy „A szegénység leküzdhető” címmel rendezett konferencián elősegítsék e nehéz teher leküzdését.
Polgárdy Imre
– Egy hátrányos helyzetben lévő településen nagyobb az esély a lecsúszásra. Meg kell ragadni minden olyan lehetőséget, amely segít ennek megállításában – mondta köszöntőjében Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke. Hozzátette, az önkormányzat 775 millió forinttal támogatja a kistelepüléseket, valamint 505 millió forinttal járul hozzá a helyi fejlesztésekhez.
Varga Endre
Ez csak az első lépcsőfok, a projekt második pilléreként szakmai tanulmányútra viszik a hátrányos helyzetű települések képviselőit Túristvándiba, hogy lássák, a szociális munkásokkal, a falusi turizmussal és több vállalkozással karöltve miként lendítették fel a falu gazdaságát – tudtuk meg a program szervezőjétől. Varga Endre elmondta, a két program olyan tapasztalatokat és megoldási lehetőségeket kínál a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok részére, amelyet saját településükön is sikerrel alkalmazhatnak. Most készülnek a települések költségvetései, jól látni, hogy a szociális, az egészségügyi, vagy éppen a kulturális területek kiadásaira nagyon kevés pénz jut. Ha egy kistérségben a civil és a gazdasági szervezetek az önkormányzatokkal összefognak, jó eséllyel javul a pénzügyi helyzetük, és megtarthatnák a településen élő fiatalokat is – véli Varga Endre.
Az előadások során szó volt a magyarországi szegénység helyzetéről, a felszólalók elmondták, a települések miként kerülnek az ellehetetlenülés lejtőjére, de a lehetséges kiutat is megmutatták az érdeklődőknek.
– Komoly problémát jelent a szegénység hazánkban, és fokozatosan romlik a helyzet – ezt már Márton Izabella, a Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója mondta el érdeklődésünkre. Ebben szerepet játszik a gazdasági válság, de a különböző válságkezelő intézkedések se a szegénység csökkentésének irányában hatnak – véli a szakember. Vannak olyan társadalmi csoportok, akiket a szegénység különösen veszélyeztet, ilyenek a gyermekek, a kistelepülésen élők, a három vagy több gyerekes családok és a romák. Az elmúlt években több milliárd forintot fordítottak a romák integrációjára, de a statisztikák alapján ebből nagyon kevés hasznosult. – Ezek a pénzek valahol elvesztek, és más zsebekbe kerültek – vonta le a következtetést Márton Izabella, aki előadásában úgy fogalmazott, a szegénység az alapvető emberi jogok megsértése.
Márton Izabella
– Jelenleg nem látok kiutat a szegénységből, persze ez megváltozna, ha lenne komoly kormányzati akarat, ami arról szól, hogy csökkentsük a szegénységet, de nem afelé megyünk – állítja a Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója. Az elmúlt évtizedek alatt már hihetetlen mennyiségű szakértői anyag gyűlt össze a témában, amely tartalmazza, milyen területeken mit kellene tenni, hogy javuljon a helyzet, de amíg a döntéshozók nem veszik ezeket komolyan, nem lesz kiút – fogalmazott Márton Izabella.
Magyarországon a fizetések középértéke 180 ezer forint. A szegénységi küszöb az unióban ennek 60 százaléka, vagyis 108 ezer forint. Jelenleg a népesség 13,9, a gyermekek 25 százaléka él szegénységben, ezek a számok fokozatos és mélyülő szegénységet mutatnak.
