Meglepte saját választási ígéretének következménye a kormánypártokat, ezért kezdtek a korábbinál óvatosabban beszélni a nőknek 40 év után járó kedvezményes nyugdíjról - állította az [origo]-nak több kormánypárti forrás. Egy, a javaslat kidolgozásában részt vevő politikus szerint a Fidesz és a KDNP alábecsülte azoknak a számát, akiket a módosítás érinthet, és utólag derült ki az is, hogy nincs pénz az ötlet végrehajtására, ezért emelték meg 0,5 százalékkal a nyugdíjjárulékot.
A kormány a múlt héten döntött arról, hogy a nők 40 év munkaviszony után, életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek. Az új nyugdíjjavaslat részleteit a nemzetgazdasági minisztériumban dolgozták ki, és az még a héten a parlament elé kerül - közölte a minisztérium az [origo]-val. A részletekről kérdéseinkre egyelőre csak annyit árultak el, hogy a lehetőség már január 1-től élni fog, és az új szabály alapján nyugdíjba vonuló nők, életkoruktól függetlenül teljes összegű öregségi nyugdíjat fognak kapni.
Egy szó különbség
"A Fidesz elnöksége garantálja, hogy ha a párt kormányra kerül, 40 évnyi szolgálati idő után életkortól függetlenül, minden nő nyugdíjba mehet" - 2010 január 15-én, egy héttel a Fidesz hivatalos választási kampányának indulása előtt jelentette be a párt egyik hangsúlyos ígéretét Navracsics Tibor akkori frakcióvezető. A kampányban rajta kívül a párt több politikusa ismételte meg az ötletet, de szolgálati viszonyról beszélt Iván László, a Fidesz nyugdíj- és idősügyi szakpolitikusa is augusztus elején, egy sajtótájékoztatón, amikor azt mondta, ezt a lehetőséget még ősszel megteremti a kormány (a politikus korábban a Népszavának adott interjújában is ezt mondta, erről szóló cikkünk ezen a linken olvasható).
Fontos különbség, hogy Nagy Anna kormányszóvivő múlt heti, a kedvezményes nyugdíjról szóló sajtótájékoztatóján már munkaviszonyról beszélt. Egy, a törvényjavaslat kidolgozásában részt vevő forrás szerint ugyanis a választási kampány idején úgy kalkuláltak a pártban, hogy a gesztusértékű vállalásnak mindössze 4-5 ezer érintettje lehet. A kormányalakítás utáni, pontosabb számításokat követően azonban kiderült, hogy a szám ennek akár 3-4 szeresére is rúghat, ami viszont a tervezettnél jóval nagyobb költségvetési kiadással járna - állította.
Ezért merült fel az érintettek körének szűkítése, amit el lehetne érni azzal, ha a képzési idő nem számítana bele a jogosultsági időbe. A november elején a költségvetési salátatörvényben benyújtott 0,5 százalékos nyugdíjjárulék-emelés pedig fedezetet teremtene a korkedvezményt kihazsnáló nők nyugdíjára. Az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti képviselők közül többen is azt mondták, a kormány azzal kalkulál, hogy a szóba jöhető korosztályból nem akar majd mindenki a hivatalos korhatár elérése előtt nyugdíjba menni. Ha az érintettek 75 százaléka élne a lehetőséggel, az nagyjából 30-35 milliárd forintnyi költségvetési kiadást jelentene - állították.
A nemzetgazdasági minisztérium azt közölte az [origo]-val, hogy jövőre összesen 24 ezer nőt érinthet az új lehetőség, és azzal számolnak, hogy közülük 18-24 ezren élni is fognak vele. Ez hozzávetőlegesen 30-35 milliárd forint kiadást jelent az államnak.
Becsapós a számítás
"Szándék lenne, pénz nincs" - mondta a törvényjavaslat előkészítésében hangsúlyos szerepet vállaló forrás, aki azt mondta, méltánytalannak érzi, hogy a képzési idő kivételével kirekesztenek a lehetőségből számos - akár több ezer - potenciális érintetett. A gyermekneveléssel töltött időt szerinte elvi okból, a kormány családok iránti elkötelezettsége miatt is bele kellett számítani a jogosultsági évekbe, így nem maradt más, mint a képzési idővel szűkíteni a kört. Így viszont a mostani, kedvezményes, forrásunk megfogalmazása szerint "akciós" nyugdíj számítási szabályai hangsúlyosan elváltak a hagyományos, szolgálati időn alapulótól, utóbbiba ugyanis az iskolaévek is beleszámítnak.
Az [origo] információi szerint számos érintett kapott a nyugdíjnyilvántartótól az elmúlt időszakban olyan igazolásokat, amely szerint megvan a szükséges 40 évük. Csakhogy ezeket a hagyományos szolgálati időszámítás alapján állította ki nekik a hivatal, a kedvezményes nyugdíjhoz alapul vett munkaviszonyban töltött évekbe, azonban a kivételek miatt, ezekből több várhatóan nem számít majd bele. Vagyis a törvényjavaslat végső formájától függően előfordulhat, hogy hiába lesz sokaknak papírjuk a jogosultságról, mégsem élhetnek majd a lehetőséggel.
Szétszedhetik a kormány tervét a képviselők
A koncepcióról az [origo] információi szerint szerdai ülésén tárgyal a kormány, a tervezetet pedig várhatóan a hét második felében nyújtja be a parlamentnek az előterjesztő nemzetgazdasági minisztérium. A törvény előkészítésében részt vevő forrás mellett az [origo]-nak több névtelenséget kérő fideszes és KDNP-s képviselő is azt mondta: módosító indítványok tucatjaival fogják, még a végszavazás előtt korrigálni a javaslatot.
Vita van még például arról, hogy a munkaévekbe egyértelműen nem számítandó középiskolai és egyetemi évek mellett, hogyan kezelje a törvény például a szakképzésben vagy szakmunkásképzésben töltött időt, ahol a tanulás mellett munkát is végeznek a diákok, de nem dőlt még el az sem, hogy beleszámítsák-e a jogosultsági időbe a regisztrált munkanélküliként töltött időszakokat. Utóbbit figyelembe kell venni a hagyományos nyugdíj szolgálati idejének számításakor, de ha a kedvezményes nyugdíjról szóló törvénybe nem kerül bele, akkor csökkenne a kedvezményes nyugdíjazást ténylegesen igénybe venni tudó nők köre.
A korán kezdőknek jó
A kormány eddig bejelentett elképzelése szerint a 40 év munkaviszonyba - ahogy azt Nagy Anna kormányszóvivő már a múlt héten, a kormánydöntés után bejelentette - beleszámítanak maximum 8 év gyereknevelést is, vagyis azt az időt, amikor az érintett nő gyermekgondozással kapcsolatos ellátásokat, gyest vagy gyedet kapott.
A jelenlegi szabályok szerint az 1952 előtt született nők 62 éves korukban mehetnek öregségi nyugdíjba, a később születettek esetében pedig az idén bevezetett új szabályok szerint fokozatosan emelik a nyugdíjkorhatárt. Az 1956 után születettek már csak 65 évesen mehetnek nyugdíjba, azaz nekik még 2022-ig dolgozniuk kellene. A kormány eddig bejelentett tervei alapján az új szabállyal csak azok a nők járnak jól, akik nagyon korán kezdtek el dolgozni. A 62 éves nyugdíjkorhatár alá tartozók, azaz az 1952 előtt született nők közül azok tudnak jövőre élni ezzel a lehetőséggel, akik 18 éves koruk előtt kezdtek dolgozni, és azóta folyamatosan volt bejelentett munkaviszonyuk, illetve legfeljebb 8 évig voltak gyesen, gyeden. Nekik a kormány döntése két év kedvezményt jelent, mert a jelenlegi szabályok szerint 2013 végéig elérnék az öregségi nyugdíjat is.
A fiatalabb korosztályoknak még előbb kellett elkezdeniük dolgozni, ha jövőre igénybe akarják venni a kedvezményt, például az 1956-ban születettek már csak akkor tudnak élni vele, ha 14-15 évesen, azaz, az általános iskola után egyből munkába álltak. Ők viszont sokat nyernek vele, mert nekik a jelenlegi szabályok szerint még 2021-ig dolgozniuk kellene.
Ha nem is azonnal, de a képzettebb nőknek is kedvez majd az új szabályozás. Akikre már a 65 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik, azok akkor is nyernek majd egy-két évet, ha 24-25 éves koruk előtt kezdtek dolgozni - azaz, tíz éven belül a diplomások is élni tudnak majd vele. A minisztérium egyelőre nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a következő években hány nőt érinthet számításaik szerint a kedvezményes nyugdíjazás lehetősége.
