„Az erdőt sem porszívózzák fel” – írta a bejegyzés szerzője, aki szerint a lehullott leveleknek a füves területeken lenne a helyük, nem pedig zsákokban.
A felvetésre gyorsan érkeztek a válaszok. Volt, aki szerint a szél néhány nap múlva úgyis visszafújná a leveleket a járdára, más a csúszásveszélyt emlegette. Akadt olyan is, aki egyszerűen nem értette, miért kell belekötni abba, hogy a városüzemeltetés munkatársai végzik a dolgukat.
Az egyik hozzászóló egészen röviden foglalta össze a helyzetet: „Ha összeszedik az a baj, ha nem szedik az a baj.”
A vita közben persze előkerült a sünök védelme, a talaj tápanyag-utánpótlása, a falevelek komposztálása és az is, hogy mi történik, ha egy nagyobb eső után az avar eltömíti a vízelvezetőket. Mivel a kommentekből nem igazán derült ki, hogy akkor most mi lenne a megfelelő megoldás, megkerestük a VKSZ Zrt.-t, és megkérdeztük, miért gyűjtik össze a leveleket, hová kerül a zöldhulladék, és miért nem söprik egyszerűen a közeli füves területekre.
A falevél nem feltétlenül szemét, de nem is maradhat mindenhol
Aki szerint a lehullott leveleket érdemes lenne a fák alatt hagyni, annak alapvetően igaza van. Az avar ugyanis nem egyszerű hulladék. Ahogy a levelek lebomlanak, szerves anyaggal gazdagítják a talajt, segítenek megtartani a nedvességet, és a kisebb élőlények számára is menedéket nyújthatnak. Ezzel a VKSZ is egyetért. A társaság válaszában hangsúlyozta, hogy ahol erre lehetőség van, ott nem szedik össze a lombot, hanem helyben hagyják, vagy mulcsozással aprítják fel. Utóbbi azt jelenti, hogy a leveleket kisebb darabokra vágják, így azok gyorsabban lebomlanak, és visszajuttatják a tápanyagokat a talajba. A cserjés és erdős jellegű parkrészeken ezért sok helyen egyáltalán nem gyűjtik össze az avart. A metszések során keletkező ágakat is ledarálják, a faaprítékot pedig talajtakaróként használják fel.
Csakhogy egy városi járda, parkoló vagy úttest nem egészen ugyanaz, mint az erdő.
A VKSZ tájékoztatása szerint az utakról, járdákról, lépcsőkről és kerékpárutakról közlekedésbiztonsági okokból el kell távolítani a leveleket. A nedves avaron könnyű megcsúszni, a vízelvezetőkbe kerülő lomb pedig eltömítheti a csatornákat. A gondozott füves területeken sem feltétlenül jó ötlet mindent helyben hagyni. Ha túl vastag levélréteg borítja a gyepet, a fű nem jut elegendő fényhez és levegőhöz, ami idővel a kipusztulásához is vezethet.
De hová kerül az a rengeteg falevél, amit Veszprémben összeszednek?
Erre is rákérdeztünk a VKSZ-nél, és mint kiderült, nem minden falevél járja be ugyanazt az utat. Ahol lehetséges, ott a lomb a helyszínen marad. Másutt mulcsozó adapterrel felszerelt traktorokkal aprítják fel, és a talajon hagyják lebomlani. Ahol viszont a levelek akadályoznák a közlekedést, vagy károsítanák a gondozott gyepet, ott összegyűjtik őket. A közterületekről elszállított zöldhulladék egy hivatalos engedéllyel rendelkező hulladékkezelő partnerhez kerül.
A társaság arra is kitért, hogy a forgalmas utak és parkolók mellől összegyűjtött avar nem feltétlenül olyan tiszta, mint amit egy parkban találunk. Az ilyen levelek között kommunális szemét, útszóró só maradványa, olaj- és gumipor-szennyeződés is lehet. Ezeket ezért nem lenne szerencsés egyszerűen a közeli zöldterületre söpörni. Ráadásul bizonyos fertőzött fák lombját kifejezetten ajánlott eltávolítani. A vadgesztenyelevél-aknázómoly például a lehullott levelekben is áttelelhet, így azok összegyűjtésével a következő évi fertőzés mértékét is csökkenteni lehet. A levelek fák alá söprésével is érdemes óvatosan bánni. Ha túl nagy mennyiségben halmozzák fel őket, a szél visszahordhatja az útra, a fatörzs közvetlen közelében felgyűlő, állandóan nedves avar pedig a kéregnek sem tesz jót.
Veszprémben már televényszigetek is vannak, csak valaki szemétlerakónak nézi őket
A VKSZ idén ősszel több veszprémi helyszínen is úgynevezett televényszigeteket alakított ki. Ezek olyan, fák körül kialakított területek, ahol a lehullott leveleket helyben gyűjtik össze, és hagyják természetes módon lebomlani. A szigeteket metszésből származó ágakkal kerítik körbe, így a lomb kevésbé tud szétszóródni. A cél, hogy a lebomló növényi anyag javítsa a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét. A program egyelőre kísérleti jelleggel működik, a VKSZ azonban már az első hetekben találkozott egy nem várt problémával.
Mint válaszukban írták, több televényszigetbe is magánkertekből származó zöldhulladék került. Előfordult, hogy levágott ágakat hordtak oda, de olyan esetekkel is találkoztak, amikor valaki műanyag zsákokba csomagolva helyezte el a kerti hulladékát. Ez viszont már nem igazán része a természetes körforgásnak.
A televényszigeteket ugyanis nem lakossági zöldhulladék-gyűjtőnek szánták. Kizárólag a közterületi fák környezetében lehullott tiszta lombot szeretnék itt hasznosítani. A műanyag zsákok és az egyéb odahordott hulladék akadályozhatják a lebomlást, ráadásul a VKSZ dolgozóinak utólag kézzel kell kiválogatniuk és elszállítaniuk az oda nem illő anyagokat. A társaság ezért arra kéri a veszprémieket, hogy a televényszigeteket ne használják lerakóhelyként, az otthon keletkező zöldhulladékot pedig a hivatalos lakossági gyűjtési rendszeren keresztül helyezzék el.
Lesz még több televénysziget Veszprémben?
Egyelőre ez sem dőlt el.
A VKSZ szerint a kísérlet még túl friss ahhoz, hogy pontosan meg lehessen állapítani, milyen hosszú távú eredményeket hoz. A lehullott lomb lebomlása ugyanis időigényes folyamat, így az első hetek tapasztalataiból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A programot tavasszal értékelik. Megvizsgálják, milyen ütemben bomlottak le a levelek, hogyan hatottak a talajra, és azt is, mennyire sikerült megakadályozni, hogy a kijelölt területekre oda nem illő hulladék kerüljön. A televényszigetek esetleges bővítéséről ezek alapján döntenek majd.
Mit üzen a VKSZ azoknak, akik szerint felesleges összeszedni az avart?
Utolsó kérdésünkkel visszakanyarodtunk az eredeti Facebook-bejegyzéshez. Arra voltunk kíváncsiak, mit mondanának azoknak, akik szerint jobb lenne egyszerűen a természetre bízni a levelek lebomlását. A VKSZ válaszából kiderült, hogy ezzel az elképzeléssel alapvetően egyetértenek, amennyiben az adott terület alkalmas rá. A társaság szerint a városi közterületeken egyszerre kell figyelembe venni a növények igényeit, a természetes folyamatokat és a közlekedés biztonságát. Ezért van, ahol meghagyják az avart, máshol felaprítják, és olyan terület is akad, ahonnan teljesen eltávolítják. Azt is megerősítették, hogy ahol a körülmények engedik, kisebb mennyiségű lombot maguk a dolgozók is a fák tövéhez söpörnek.
A Facebookon felvetett megoldás tehát nem is áll olyan távol a VKSZ gyakorlatától, mint azt a kommenteket olvasva elsőre gondolhatnánk. Csak éppen nem mindenhol alkalmazható. A televényszigetek bővítéséről a társaság tavasszal dönt, addig pedig marad a lombgyűjtés, a mulcsozás és a helyben komposztálás, attól függően, melyik területen melyik megoldás a megfelelő.




