A megállapodás alapján a minimálbér bruttó összege 7,5 százalékkal, 347 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 ezer forintra emelkedik. A tervezett adójóváírással együtt a nettó minimálbér havi közel 37 ezer, a garantált bérminimum pedig mintegy 33 ezer forinttal nőhet.
Kármán András pénzügyminiszter tájékoztatása szerint az egyéb személyi jövedelemadó-kedvezményekre nem jogosult munkavállalóknál a nettó minimálbér emelkedése 17,2, a garantált bérminimumé pedig 13,3 százalékos lehet. A kormány a bértárgyalások során a dolgozói jövedelmek növelése és a vállalkozások teherbíró képességének megőrzése között igyekezett egyensúlyt teremteni. A felek az idei év lezárása után egy középtávú, képletalapú bérmegállapodás kidolgozásáról is tárgyalnak majd.
A munkaadók és a szakszervezetek szerint is kompromisszum
Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja az MTI-nek elmondta, hogy a versenyszférában működő munkáltatóknak jövőre általánosan 5 százalékos béremelést ajánlanak. Hozzátette, a megállapodás csak akkor lehet fenntartható, ha a vállalkozások gazdasági feltételei is javulnak, hiszen a béremelések fedezetét a cégeknek a piacon kell előteremteniük.
Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a jelenlegi gazdasági körülmények között jó megállapodás született, és a felek kompromisszumkészsége segítette az egyezség létrejöttét. A szakszervezetek ugyanakkor továbbra is szeretnék elérni, hogy a bruttó minimálbér a rendszeres átlagkereset felét tegye ki. Hatvani Jácint, a LIGA Szakszervezetek elnöke szerint a nettó minimálbér tekintetében teljesülhet az uniós minimálbér-irányelv elvárása. A garantált bérminimum emelését pedig azért tartották fontosnak, hogy a két bérminimum közötti különbség arányaiban megmaradjon. A megállapodást a jövő héten írják alá.