Arra kérik a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt., jelöljön ki egy újabb területet a további szennyezőanyagok tárolására - tudta meg az MTI tudósítója a kárfelszámolás munkálatait irányítóktól vasárnap este Devecserben. A három héttel ezelőtt bekövetkezett ipari katasztrófa kárfelszámolása során az ajkai timföldgyár VI-os zagytározóját jelölték ki az összegyűjtött szennyeződés, valamint az elbontott házak és kerítések törmelékeinek tárolására. Az elmúlt időszakban mintegy másfél millió köbméternyi anyagot szállítottak a teherautók az egykori tározóba, amelyet majd rekultiválni kell.
A katasztrófavédők számításai szerint szerdától már nem tudnak több anyagot szállítani a tározóba, ezért nyitni kell egy újat, ugyanis Devecser belterületéről még nem tudták összegyűjteni az összes vörösiszapot és a szennyezett földet. Hely kell majd a bontásra ítélt házak törmelékeinek és a külterületeken összegyűjtendő szennyeződések tárolására is - sorolták. A szakemberek szerint látványos és eredményes munka csak akkor végezhető, ha a lakhatatlanná vált épületeket elbontják, és azok maradványait a vörösiszapos földdel együtt elszállítják, de a bontási határozatot, amely a polgármester szerint akár 200 házat is érinthet, még nem adták ki.
Devecser utcáit egész nap teherautók rótták, a felhordott sarat pedig folyamatosan mosták az aszfaltról a munkagépek. A már kitakarított udvarokat utcákat gipsszel felszórták, az üres telkeken felhalmozott iszapot pedig elszállították - látta az MTI tudósítója a nap folyamán a Veszprém megyei településen járva. A kárfelszámolási munkát az eső is nehezíti, ami azért is jelent veszélyt, mert tovább mossa a megsérült zagytározó X-es kazettájának északi oldalán lévő fél méter széles és 25 méter hosszú repedéseket, és a kiszakadt tározóból, valamint a külterületeken elnyúló szennyezett területről a vörösiszap a föld mélyebb rétegeibe és a folyóvizekbe is eljuthat.
Legutóbb a hét elején esett az eső az ajkai térségben, és ennek következtében a talaj felázott, a munkagépek elsüllyedtek, a Torna-patakba pedig egyre több lúgos anyag került. Akkor a helyszínen a víz lúgosságát mérő 14 fokú skálán 12 pH-s értéket mértek, és ez az eredmény a Marcalon is jóval 10 fölött volt.
