A szervezők szerint országszerte 800 ezren, Laurent Nunez belügyminiszter tájékoztatása szerint 550 000 vonultak utcára, közülük Párizsban 110 ezren.
A tárcavezető esti sajtótájékoztatóján elmondta:
mintegy négyszáz ultrabaloldali rendbontót vettek őrizetbe országszerte.
Párizsban a fő demonstráció, a "drágulás" elleni menet a tervezett időpontban, fél 3 órakor elindult a République térről annak ellenére, hogy a tér másik oldalán egész nap folytatódtak az összecsapások a rendőrök és több száz csuklyás rendbontó között.
A "rendszer megdöntését" és a "Bastille elfoglalását" hirdető, sárgamellényesekből, középiskolásokból és egyetemistákból, valamint klímaaktivistákból és antifasisztákból álló menet a rendőrség által engedélyezett útvonalon, északi irányba, békésen haladt a Clichy térre. A rendőrség azonban megtiltotta a demonstrációkat a miniszterelnöki és a köztársasági elnöki hivatal környékén.
Az anarchisták Párizsban "teljes utcákat módszeresen feldúltak" - mondta a BFM hírtévében Emmanuel Grégoire szocialista polgármester, aki szerint a fővárosban történt erőszak, gyújtogatások és fosztogatások mérlege "óriási mértékű".
Tűz volt a déli Limoges polgármesteri hivatalában, az épület a rendőrség tájékoztatása szerint teljesen legégett, valamint a francia Alpokban található Grenoble központjában és a közép-franciaországi Lyon főterén található turisztikai hivatalban.
Feketébe öltözött rendbontók elfoglalták a prefektus irodáját a délnyugati Bordeaux-ban, behatoltak a déli Marseille és az északi Lille polgármesteri hivatalába, ahol irodákat fosztottak ki és gyújtogattak.
Marseille belvárosában tucatnyi üzletet kifosztott a rendőrség szerint 7-8 ezer ember, ahogy Bordeaux-ban is.
A déli Nizzában is tucatnyi üzletet kifosztottak feketébe öltözött emberek, akik buszmegállókat és három önkormányzati rendőrségi járművet is megrongáltak. Este a városi ügyész, Damien Martinelli megerősítette, hogy körülbelül negyven embert vettek őrizetbe. Tucatnyi tüntető megsérült, köztük egy ember súlyosan egy belvárosi betört kirakatüveg darabjaitól.
A közép-franciaországi Saint-Etienne-ben egy demonstráló kezét letépte egy rendőrségi gránát, amelyet felvett a földről, miután a rendvédelmi szervek a tüntetők közé dobták az oszlatáshoz.
"Nincs helye az erőszaknak (…) mindannyian összefogunk a káosz szítóival szemben, akik kizárólag az intézményeink lerombolására törekednek, és akadályozzák azokat, akik békésen fejezik ki követeléseiket" - írta Emmanuel Macron az X közösségi oldalon.
Sébastien Lecornu miniszterelnök eközben kijelentette, hogy a rendvédelmi erők "rendkívüli intenzitású erőszakkal néztek szembe".
Gérald Darmanin igazságügyminiszter arra kérte az ügyészeket, hogy "rendkívül határozott" bírói fellépést kérjenek a Franciaország több városában történt erőszak elkövetőivel szemben.
"Példátlan súlyosságú városi erőszak történt ma, és még mindig tart" – írta a tárcavezető az X-en. Az igazságügyminiszter kifejezetten kérte az előzetes letartóztatás indítványozását azok ellen, akik "rendőröket, tűzoltókat, középületeket és üzleteket" támadtak meg.
Hat hónappal az elnökválasztás előtt a rendbontásokat a jelöltek is elítélték.
A jobboldal és a középpártok "a legnagyobb szigorúságot" követelik a hatóságoktól, míg a baloldal egy része megkérdőjelezte a kormány rendfenntartási stratégiáját.
A felmérések szerint jelenleg legesélyesebbnek számító jelölt, Marine Le Pen szerint "a jogos társadalmi követeléseket ismételten túszul ejtette a szélsőbaloldal, és Jean-Luc Mélenchon képviselőinek beszédei, akik az erőszakot legitimálva, a rendet elnyomásnak, a rendetlenséget pedig jogként kezelve, az országot a káoszba akarják taszítani".
A szélsőjobboldali jelölt azt kérte a franciáktól, akik szerinte "már nem bírják tovább harapófogóban a hatalom megszorításai és a lázadás aktivistái között", hogy még néhány hónapig tartsanak ki, mielőtt pártja, a Nemzeti Tömörülés "megszabadítja őket Emmanuel Macron mérgező politikájától, és megvédi őket a szélsőbaloldali erőszaktól".
Korábban a belügyminiszter is a felmérésekben jelenleg a második helyen álló szélsőbaloldali jelöltet okolta azért, hogy anarchista csoportok rátelepededtek a gazdasági nehézségek elleni tüntetésekre.
"Akik osztoznak a harcunkban, azoknak semmi keresnivalójuk a fosztogatásban, a rombolásban" - válaszolt szombat este Jean-Luc Mélenchon, aki elutasította az erőszakot.
A szociáldemokrata Raphaël Glucksmann - aki vasárnap megnyerte a baloldali előválasztást és támogatja a középiskolások követeléseit - az X-en kijelentette, hogy jelenleg "a köztársaságot támadják" , míg a Zöldek országos titkára és elnökjelöltje Marine Tondelier - aki jelen volt délután a párizsi tüntetésen - elítélte a "Franciaország-szerte tapasztalható rombolást".
Hetek óta keringtek a közösségi médiában a felhívások az üzemanyagárakra kivetett adó megemelése miatt 2018-ban kirobbant elitellenes sárgamellényes mozgalom újjáélesztésére, ami a középiskolások egy hónapja tartó tiltakozásaival párhuzamosan fokozódott, miközben fél évvel az elnökválasztás előtt Franciaország a leginkább eladosódott európai országgá vált, és a pénzügyi piacok szoros felügyelete alá került.
