Komoly nemzetközi figyelmet keltett az irkutszki kutatóintézet 28 éves munkatársának halála. Darja Sipilova, az oroszok szibériai pestisellenes központjának dolgozója a hivatalos tájékoztatás szerint nem tisztázott eredetű tüdőgyulladásban hunyt el. Az esetre a nemzetközi politika szintjén is reagáltak, Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani Oroszországnak a helyzet feltárásában és kezelésében.
Az eset pontos körülményei egyelőre nem ismertek. Nem tisztázott, hogy a nő a laboratóriumban vizsgált baktériumtól fertőződött-e meg, vagy természetes úton terjedő betegségről volt szó. Egyelőre nem állnak rendelkezésre adatok a betegség pontos lefolyásáról és az alkalmazott kezelésekről sem. Az orosz egészségügyi hatóságok mindenesetre óvintézkedésként közel kétszáz olyan embert helyeztek orvosi megfigyelés alá, akik kapcsolatba kerülhettek a kutatóval. A moszkvai tájékoztatás szerint a vizsgálat alá vont csoport többségénél eddig nem mutattak ki fertőzést.
Az eset kapcsán ismét előtérbe került a tüdőpestis, amely a Yersinia pestis baktérium által okozott megbetegedések ritkább, de súlyosabb formája. A kórnak több megjelenési típusa létezik: a leggyakoribb a nyirokcsomókat érintő változat, míg a tüdőt megtámadó formája cseppfertőzéssel, a levegő útján terjed emberről emberre.
Ez a változat gyors lefolyású betegséget okozhat. A fertőzést követő 24-48 órán belül légszomj és köhögés jelentkezhet, az eredményes orvosi beavatkozást pedig a tünetek megjelenése után mielőbb meg kell kezdeni. A kórokozó gyors terjedési képessége miatt a szakértők ezt a törzset tartják számon egy esetleges biológiai fenyegetés egyik lehetséges forrásaként.
A mai orvostudományi ismeretek alapján ugyanakkor a helyzet jól kezelhető. A modern antibiotikumok továbbra is hatékonyak a baktérium ellen, megelőzve a korábbi évszázadokra jellemző nagyobb járványokat, és jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a kórokozó ellenállóvá vált volna ezekre a készítményekre.