A Humánreprodukciós Igazgatóság részletes adatokat tett közzé a reprodukciós centrumok 2024-es és 2025-ös eredményeiről. A számok alapján országos szinten javultak bizonyos eredményességi mutatók, ugyanakkor az egyes intézmények között továbbra is jelentős különbségek vannak.
Két fő kezeléstípus
A meddőségi kezelések alapvetően két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik az inszemináció, amelynek során az ovuláció idején a hímivarsejteket közvetlenül a méhbe juttatják. A másik a lombikkezelés, vagyis az IVF, amikor a petesejt megtermékenyítése a testen kívül, laboratóriumi körülmények között történik, majd az így létrejött embriót visszaültetik a méhbe.
A Humánreprodukciós Igazgatóság friss elemzése elsősorban az utóbbi eljárás eredményeit vizsgálja.
Az életkor meghatározó tényező
A meddőségi ellátásban a 35 év feletti páciensek aránya jelentős. Ez azért különösen fontos, mert a jelentés szerint az idősebb korosztályokban általában alacsonyabb a kezelések eredményessége, mint a biológiailag kedvezőbb életkorban lévőknél.
Mindeközben folyamatosan kitolódik az első gyermek vállalásának időpontja. A KSH adatai szerint 2025-ben az első gyermeküket vállaló nők átlagéletkora 29,47 év volt.
A termékeny korú nők száma eközben jelentősen csökkent. 2011-hez képest 2025-ben a 15–49 éves nők száma 13 százalékkal volt alacsonyabb, míg a családalapítás szempontjából biológiailag kedvezőbbnek tekintett 20–39 éves korosztály létszáma közel 22 százalékkal esett vissza.
A demográfiai változások így nemcsak a potenciális születések számát befolyásolják, hanem hosszabb távon a meddőségi ellátásban megjelenő páciensek számát és életkori összetételét is.
Több terhesség, kevesebb petesejtleszívás
A konkrét adatok szerint 2025-ben 616-tal kevesebb petesejtleszívást végeztek, mint egy évvel korábban.
Ezzel párhuzamosan javult a terhességi arány. A friss- és fagyasztott embrióbeültetések együttes mutatója országos szinten 32,26 százalékról 35,03 százalékra emelkedett. Ez mintegy három százalékpontos javulást jelent.
Ha kizárólag a fagyasztott embriók visszaültetését vizsgáljuk, akkor a terhességi arány 28,39 százalékról 31,50 százalékra nőtt.
Csökkent az ikerszülések aránya is
A meddőségi kezelések egyik fontos nemzetközi mutatója az ikerszülések aránya. Több embrió egyidejű beültetésével ugyan növelhető a terhesség létrejöttének esélye, az ikerterhességek azonban nagyobb kockázattal járnak, és gyakrabban fordulhatnak elő komplikációk.
A Humánreprodukciós Igazgatóság ezért évek óta törekszik az ikerszülések arányának csökkentésére. Ez az arány 2024-ben 8,10 százalék volt, ami jóval a nemzetközi, 13 százalékos célérték alatt maradt.
Jelentős eltérések vannak az egyes centrumok között
Az országos átlag azonban jelentős különbségeket takar. A 13 vizsgált intézet 2025-ös adatai alapján a friss embrióbeültetést követő terhességi arány 23,4 és 50,4 százalék között mozgott.
A fagyasztott embrió beültetését követően mért, úgynevezett FET-terhességi arány ennél is szélesebb tartományban alakult: 13,2 és 53,6 százalék között.
A friss embrióbeültetések esetében magasabb terhességi arányt mértek a győri intézetben, valamint a Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Osztályán és Asszisztált Reprodukciós Centrumában. Alacsonyabb értékeket mutattak a kútvölgyi, a kaposvári és az angyalföldi intézet adatai.
A fagyasztott embriótranszferek esetében az SE ARO, Győr és Szeged szerepelt a magasabb értéktartományban, míg Kaposvár, a kútvölgyi intézet és Pécs alacsonyabb arányokat mutatott.
Az adatok értelmezésénél ugyanakkor fontos figyelembe venni a páciensek életkori összetételét is. A gazdagréti, az angyalföldi és a kaposvári központban, valamint az SE ARO-n például jellemzően nagyobb arányban kezelnek 41 év feletti pácienseket, mint más intézményekben.
A 13 vizsgált intézet közül kilencben egyaránt javult a friss és a fagyasztott embrióbeültetések után mért terhességi arány az előző évhez képest.
Mi állhat a javulás mögött?
Az eredmények javulásához több változás is hozzájárulhatott. Ezek egyike, hogy megszüntették az embrióbeültetések között korábban kötelező három hónapos várakozási időt.
Emellett közfinanszírozott keretek között is elérhetővé váltak olyan diagnosztikai és műtéti eljárások, amelyek korábban jellemzően csak a magánellátásban voltak hozzáférhetők.
Magyarország még mindig elmarad az európai átlagtól
Bár a magyar meddőségi ellátás több mutatója javulást jelez, nemzetközi összehasonlításban továbbra is jelentős lemaradás látható.
2024-ben Magyarországon az átlagos kumulatív élveszülési ráta 26,4 százalék volt. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy egy adott időszakban a petesejtleszívásokhoz viszonyítva milyen arányban történt élveszülés az asszisztált reprodukciós kezelések eredményeként.
Európai összehasonlításban 2023-ban három teljes kezelési ciklus után az élveszületési ráta megközelítette a 37 százalékot, vagyis a magyarországi átlag ettől továbbra is elmarad.
