Az NN Biztosító Egészség 2026 kutatása szerint a 18–69 éves, mesterséges intelligenciát használók körében tízből heten már egészségügyi témában is igénybe vették valamelyik MI-alapú chatbotot, asszisztenst vagy alkalmazást. Ez azt jelenti, hogy a teljes felnőtt internetező népesség 46 százaléka fordult már mesterséges intelligenciához ilyen kérdéssel.
Nem csak a fiatalok használják
Bár az MI egészségügyi célú használata a fiatalok körében a legelterjedtebb, a jelenség már az idősebb korosztályokat is elérte. A 18–29 éves internetezők 65 százaléka kérdezett már mesterséges intelligenciát az egészségével kapcsolatban. A 60 év felettiek körében ugyanakkor már minden negyedik internethasználó élt ezzel a lehetőséggel.
A felhasználók többféle célra vetik be az MI-t. Gyakori a tünetek ellenőrzése és az öndiagnózis, de sokan kérnek segítséget leleteik, laboreredményeik értelmezéséhez, illetve általános egészségügyi információk kereséséhez is. Emellett a gyógyszerekről és azok lehetséges mellékhatásairól is sokan tájékozódnak mesterséges intelligencia segítségével.
A kutatás eredményei alapján azonban úgy tűnik, hogy a felhasználók többsége nem feltétlenül orvosi helyettesítőként tekint az MI-re, hanem elsősorban a nehezen érthető egészségügyi információk értelmezésében vár tőle segítséget.
A kutatásból jól látszik, hogy az emberek nem orvost keresnek a mesterséges intelligenciában, hanem értelmezést és eligazodást: meg akarják érteni a saját leletüket, tudni szeretnék, hova forduljanak. Ez önmagában értékes, de a felelős döntéshez ennél többre van szükség
– idézte a közlemény Holló Bencét, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatóját.
Szerinte azoknak a szolgáltatásoknak lehet hosszú távon valódi szerepük, amelyek a digitális tájékozódást követően ténylegesen szakemberhez irányítják a felhasználókat.
A többség nem bízik vakon az MI-ben
A kutatás egy fontos ellentmondásra is rámutat: miközben az emberek egyre gyakrabban kérnek egészségügyi tanácsot a mesterséges intelligenciától, a kapott válaszokat korántsem fogadják el fenntartás nélkül.
Azok közül, akik már kértek egészségügyi segítséget MI-alapú alkalmazástól, mindössze 29 százalék bízik az így kapott diagnózisban vagy szakvéleményben. További 19 százalék egyáltalán nem bízik benne, míg a többség, 55 százalék kettős érzésekkel viszonyul az MI által adott válaszokhoz.
Az adatok arra utalnak, hogy a felhasználók tisztában vannak azzal: a mesterséges intelligencia hasznos tájékozódási eszköz lehet, de az általa adott információ nem feltétlenül helyettesíti az orvosi vizsgálatot vagy a szakember véleményét.
A mentális egészség területén nagyobb az óvatosság
A digitális és MI-alapú mentális egészségügyi megoldások iránt egyelőre jóval visszafogottabb az érdeklődés. A fiatal felnőttek ugyanakkor ezen a területen is nyitottabbnak bizonyulnak.
A 18–29 évesek az átlagosnál nagyobb arányban érdeklődnek a személyre szabott ajánlások, a korai figyelmeztetések, az alváskövetés és a hangulatmérés iránt. A 60–69 éves korosztályban ezzel szemben különösen magas az elutasítás aránya: 56 százalékuk nem nyitott az ilyen megoldásokra.
A kutatás összességében azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia már az egészségügyi tájékozódás részévé vált Magyarországon. A kérdés egyre kevésbé az, hogy használják-e az emberek az MI-t ilyen célokra, és inkább az, hogyan lehet úgy alkalmazni, hogy a gyors digitális információszerzés valóban segítséget jelentsen, és ne vezessen téves következtetésekhez.
