A személyi jövedelemadóban (szja) tervezett változások fő célja a magánszemélyek adóterhelésének érezhető csökkentése, a családok támogatása és az adózás jelentős egyszerűsítése az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat indoklása szerint. A magánszemélyeknek a javaslat szerint az egykulcsos adózásról szóló előzetes bejelentéseknek megfelelően valamennyi jövedelmük után 16%-oskulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) után is 16% az adó. Jelenleg 5 millió forintig 17%, a fölött 32% az adókulcs, a külön adózó jövedelmek adókulcsa pedig jellemzően 20/25%.
A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz, a javaslat szerint ez biztosítja, hogy ugyanazon nettó értékű juttatás a kifizetőnek ugyanannyiba kerüljön. A szuperbruttó a javaslat szerint 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.
Az adójóváírás megmarad, mértéke azonban 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16%-a, havonta maximum 12.100 (jelenleg 15.100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni. A javaslat már az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.
A személyi és őstermelői kedvezmény változatlan feltételekkel, de jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető a javaslat szerint, az egyéb, áthúzódó kedvezményeket (tandíj halasztott kedvezménye, lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye) pedig utoljára a 2015. évi adó terhére lehet elszámolni. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint NYESZ-számlára befizetett összegek után 30%-ról 20%-ra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség, amit a javaslat az szja csökkenésével magyaráz, azaz azzal, hogy indokolatlan lenne a befizetett összegek adótartamát jóval meghaladó mértékű visszatérítés.
Átalakul a nem pénzbeli juttatások adózása is az egyes jövedelmek adóterhelésének egységesítése érdekében, a természetbeni juttatás, mint adójogi kategória megszűnik. A nem pénzben történő juttatások fő szabály szerint az összevont adóalap részeként adókötelesek, a juttatás utáni szja-t a magánszemély fizeti, és mind a magánszemélyt, mind a kifizetőt járulék/hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli.
A juttatások további köre kedvezményezett béren kívüli juttatás, amely után szintén a kifizető fizet szja-t, de más közteher (járulék-, eho-) kötelezettség nem terheli. Ide tartozik 2011-től az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, a meleg étkeztetés, a nyugdíj-előtakarékossági, önkéntes pénztári támogatások, az internethasználat juttatása, és új elemként a megújulási kártya-számlára történő munkáltatói hozzájárulás.
A jelenlegi természetbeni juttatások közül 2011-től a sportszolgáltatás, a személyszállítás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás, az iskolarendszerű képzés átvállalt díja után a magánszemélynek kell megfizetnie az adót. Az iskolakezdési támogatás és a helyi bérlet továbbra is kedvezményesen adózik.
