Miért veszélyesek a tartós hőhullámok?
A hőhullámok egészségre gyakorolt hatását nem kizárólag a nappali csúcshőmérséklet határozza meg. Legalább ilyen fontos, hogy az éjszakai órákban mennyire tud lehűlni a levegő. Ha a hőség éjszaka is fennmarad, a szervezet regenerációja elmarad, ami fokozza a hőstresszt és növeli az egészségügyi kockázatokat.
Ezért a kutatás a napi átlaghőmérséklet alapján értékelte a hőhullámokat. Ez a mutató jobban jellemzi a folyamatos hőterhelést, és a hazai hőségriasztási rendszer is ezt veszi alapul a másod- és harmadfokú riasztások elrendelésekor.
Egyre gyakoribbak a szélsőséges nyarak
A vizsgálatok szerint napjainkban jóval több és intenzívebb hőhullám fordul elő, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Az 1970-es és 1980-as években a harmadfokú hőségriadónak megfelelő időszakok még ritkaságnak számítottak, ma azonban szinte minden nyáron megjelennek, különösen az Alföldön és a nagyvárosokban. A kutatási eredmények arra utalnak, hogy ez a tendencia már nem magyarázható csupán természetes éghajlati ingadozásokkal, hanem szoros kapcsolatban áll az emberi tevékenység okozta klímaváltozással.
Jelentős területi különbségek figyelhetők meg
A kutatás megyei bontásban elemezte a május és szeptember közötti időszakot. Az eredmények alapján a déli és délkeleti országrész bizonyult a leginkább érintettnek. Csongrád-Csanád, Békés és Bács-Kiskun vármegyében fordult elő a legtöbb hőhullámos hét, vagyis az ott élők átlagosan évente két-három héten keresztül voltak kitéve folyamatos hőterhelésnek.
Ezzel szemben az ország északi és nyugati területein jóval ritkábban jelentkeztek ilyen szélsőséges időszakok. Nógrád és Vas vármegye például lényegesen kevesebb hőhullámos hetet regisztrált a vizsgált időszakban. Veszprém vármegyében 13 hőhullámos hét volt, így még a szerencsésebb régiókhoz tartozunk.
A szerzők ábrája a HungaroMet adatai alapján számított értékekkel
A 2024-es nyár különösen megterhelő volt
A vizsgálat kiemeli, hogy 2024 júliusában rendkívül hosszú és intenzív hőhullám alakult ki Magyarországon. A közel kéthetes időszak alatt a nappali és éjszakai hőmérséklet egyaránt tartósan magas maradt, ami jelentős megterhelést jelentett a lakosság számára.
Budapesten ebben az időszakban a halálozások száma megközelítőleg 34%-kal haladta meg a nyári átlagot, ami jól szemlélteti a szélsőséges hőség egészségügyi következményeit.
A legtöbb hőség nem mindig jár a legtöbb halálesettel
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a hőhullámok gyakorisága és a többlethalálozás között nem minden esetben figyelhető meg közvetlen kapcsolat.
Az intenzív hőhullámok idején Tolna vármegyében mérték a legnagyobb, mintegy 35%-os többlethalálozást. Ezt Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun követte, míg Budapesten és Békés vármegyében is körülbelül 24%-os növekedést regisztráltak.
Érdekes módon Csongrád-Csanád vármegye – amely az ország egyik legmelegebb térsége – ennél kisebb többlethalálozást mutatott. A kutatók szerint ennek oka lehet, hogy az ott élők hosszabb ideje alkalmazkodnak a rendszeres hőhullámokhoz, valamint a térségben magasabb a légkondicionált lakások aránya.
A szerzők ábrája a HungaroMet adatai alapján számított értékekkel
A felkészülés kulcsfontosságú
Az eredmények alapján a hőhullámok egészségügyi hatásait nem kizárólag az időjárás határozza meg. A lakosság életkora, egészségi állapota, a települések infrastruktúrája, valamint az egészségügyi és szociális ellátórendszer felkészültsége egyaránt befolyásolja, hogy egy-egy hőhullám milyen következményekkel jár.
A legnagyobb veszélynek az idősek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri problémákkal élők, a kisgyermekek, valamint azok vannak kitéve, akik rosszul szellőző vagy nehezen hűthető lakásokban élnek.
Hosszú távú alkalmazkodásra van szükség
A kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a hőség elleni védekezés nem korlátozódhat a nyári figyelemfelhívó kampányokra. Az egészségügyi és szociális ellátórendszerek fejlesztése, a városi hőterhelés csökkentése, valamint a településtervezés és a klímaalkalmazkodási intézkedések összehangolása egyaránt elengedhetetlen.
A megyei szintű elemzések lehetőséget teremtenek arra, hogy a döntéshozók pontosabban azonosítsák azokat a térségeket, ahol a hőhullámok várhatóan a legnagyobb egészségügyi kockázatot jelentik. Az éghajlatváltozás következtében ugyanis a szélsőséges nyári meleg várhatóan a jövőben is egyre gyakrabban jelentkezik, ezért a felkészülésnek hosszú távon a közegészségügyi és településfejlesztési stratégiák meghatározó elemévé kell válnia.
