Kékből vörösbe forduló sávok, egyre magasabb éves átlaghőmérséklet és egyre gyakoribb meleg hónapok – első pillantásra is egyértelmű képet rajzolnak ki a Meteoblue klímaadatai Veszprém térségéről. A grafikonok közel fél évszázad időjárási adatait dolgozzák fel, és azt mutatják, hogy a város környezetében is jól látható a felmelegedés trendje. Az elemzéshez használt adatok az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) ERA5 nevű klímaadatbázisából származnak, amely 1979 és 2025 közötti időszakot öleli fel. A grafikonokat Cseh Zoltán veszprémi meteorológus bocsátotta rendelkezésünkre.
Egyre magasabb az éves átlaghőmérséklet
Az első grafikonon jól látszik, hogy az éves középhőmérséklet folyamatos emelkedést mutat. Az 1980-as évek elején még 10 Celsius-fok körül alakult az éves átlag, napjainkra azonban több mint egy fokkal magasabb értékek jellemzőek. A változást a grafikon alsó részén látható úgynevezett „warming stripes”, vagyis felmelegedési csíkok is szemléltetik. A korábbi évtizedeket még többnyire kék árnyalatok jelzik, az utóbbi 15-20 évben azonban szinte kizárólag narancssárga és vörös sávok jelennek meg, ami a melegebb éveket jelöli. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne fordulnának elő hűvösebb esztendők vagy hideg telek, hanem azt, hogy az összkép egyértelműen a melegedés irányába tolódott el.
Nem feltétlenül kevesebb, hanem kiszámíthatatlanabb a csapadék
A csapadék esetében már jóval árnyaltabb a helyzet. A grafikon alapján az éves csapadékmennyiség hosszú távon nem mutat olyan markáns változást, mint a hőmérséklet. A trendvonal csak enyhén emelkedik, vagyis önmagában nem lehet kijelenteni, hogy Veszprém jelentősen szárazabbá vagy csapadékosabbá vált volna. Sokkal beszédesebb ugyanakkor az egyes évek közötti különbség. Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb kilengések figyelhetők meg: akadnak kiugróan csapadékos, majd rendkívül száraz időszakok is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a csapadék eloszlása egyre szélsőségesebbé válik. Rövid idő alatt nagy mennyiségű eső hullhat, amit hosszabb csapadékmentes időszak követhet.
Egyre több a melegebb hónap
A havi bontású grafikon talán még látványosabban mutatja a változást. Az 1980-as és 1990-es években még gyakran fordultak elő olyan hónapok, amelyek az 1980–2010 közötti klímaátlagnál hidegebbek voltak. Ezeket kék oszlopok jelölik. A 2010-es évektől kezdve azonban szinte folyamatosan a piros oszlopok kerülnek túlsúlyba, vagyis a hónapok nagy része már melegebb a korábbi éghajlati átlagnál. A csapadékanomáliák ezzel szemben továbbra is erősen váltakoznak: egyik hónap jóval csapadékosabb, a másik jelentősen szárazabb lehet az átlagosnál.
Városi környezetben ennél is melegebb lehet
Cseh Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy ezek regionális adatok, vagyis nem egy konkrét mérőállomás eredményeit mutatják. A városi hősziget-hatás miatt Veszprém belterületén a tényleges hőmérséklet gyakran magasabb lehet, mint amit a térségi átlag jelez. Ugyanez igaz a csapadékra is: a Bakony közelsége és a változatos domborzat miatt helyenként jelentős különbségek alakulhatnak ki.
A következő évtizedek lesznek igazán meghatározók
A Meteoblue elemzése arra is emlékeztet, hogy a 2015-ös Párizsi Megállapodás célja a globális felmelegedés 1,5–2 Celsius-fok alatt tartása lenne az iparosodás előtti szinthez képest. A klímaváltozás hatásai azonban már ma is érzékelhetők: emelkedő átlaghőmérsékletek, gyakoribb hőhullámok és egyre szélsőségesebb időjárási helyzetek jellemzik a világ számos térségét. A veszprémi adatok is azt mutatják, hogy a melegedés nem elméleti kérdés, hanem egy több évtizede zajló folyamat. Hogy ez milyen ütemben folytatódik a következő 10–40 évben, azt már a klímamodellek próbálják előre jelezni, de az elmúlt közel fél évszázad adatai alapján a tendencia egyértelműnek látszik.
