A klímaváltozás miatt már teljesen normális a 35 °C feletti hőmérséklet, így érdemes megtanulnunk, hogy hogyan vészelhetjük át a mediterrán nyarakat. Tudjuk, hogy a hőség komoly egészségügyi kockázatot jelent, ami nem csak az idősekre és gyerekekre veszélyes, hanem mindenkire. Szakemberek is arra figyelmeztetnek minket, hogy nem elég csak és kizárólag a folyadékpótlásra koncentrálni, hanem fontos, hogy megelőzzük a hőgutát és felismerjük annak tüneteit is.
Hőség veszélyei
Alapvetően két típusú hőgutát különböztetünk meg.
A klasszikus hőguta a hosszú ideig tartó magas hőmérséklet miatt alakulhat ki. Akkor jelent nagyobb kockázatot, ha magas a páratartalom vagy ki vagyunk száradva, mert ilyenkor a szervezet nehezebben tudja lehűteni magát, vagyis nem tud hatékonyan izzadni. Ez a típus különösen veszélyes az idősekre, gyerekekre, várandósokra, túlsúlyosokra, szív-és érrendszeri betegekre és cukorbetegekre.
Az erőltetett hőguta intenzív mozgás következtében alakulhat ki, amikor valaki intenzíven sportol vagy fizikai munkát végez. Mozgás során az izmok hőt termelnek. A keletkezett hőt a szervezet a bőrerek kitágulása (kipirulás) és izzadás közben tudja leadni. Hőségben sokkal gyorsabban termelődik és a test nem tudja ilyen tempóban leadni. Ezért alakul ki a hőguta.
A hőkimerülés
Ha az alábbi tüneteket tapasztaljuk, azonnal menjünk hűvös helyre és hűtsük a testet nedves törölközővel vagy borogatással. Igyunk minél több hideg folyadékot és ha fél órán belül nincsen javulás, akkor forduljon orvoshoz.
- Erős izzadás.
- Fokozott szomjúság.
- Fáradtság, gyengeség.
- Izomgörcsök.
- Fejfájás.
- Émelygés.
- Szédülés, ájulásérzet.
A hőguta
Hőguta esetében azonnal mentőt kell hívni és azonnal megkezdeni a test hűtését. Ezek a hőguta tünetei:
- 40 °C feletti testhőmérséklet.
- Forró, kipirult, száraz bőr.
- Gyors pulzus és légzés.
- Erős fejfájás.
- Zavartság, látászavar.
- Koordinációs problémák.
- Hányinger, görcsroham.
Néhány tanács, hogy óvjuk magunkat a forróságban:
Kerüljük a déli forróságot
Ha tehetjük 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk a napon. Ilyenkor éget a legerősebben és ekkor nagyobb a kockázata a hőgutának is. A megerőltető tevékenységet, sportolás, de akár könnyebb kerti munkálatokat is inkább reggelre vagy estére időzítsük, amikor kellemesebb is a szabadban tartózkodni.
Használjunk minél erősebb fényvédőt! Ne csak a strandon, hanem minden nap. A mediterrán országokban az emberek bőre sokkal jobban fel van készülve az erős UV sugárzásra, a miénk nem feltétlenül. Minden nap kenjük be magunkat akkor is, ha csak munkába megyünk.
Viseljünk világos, jól szellőző ruházatot és a fejünket is óvjuk a naptól. Sokszor jobb választásnak tűnhet egy rövidnadrág vagy ujjatlan felső, de a napsugárzás miatt okosabb döntés lehet, ha hosszú, de jól szellőző ruhákat választunk.
Megfelelő folyadékpótlás
Ebben a hőségben az egyik legfontosabb, hogy minél több folyadékot fogyasszunk, ami napi 2-3 litert jelent. De érdemes erről is beszélni, hogy milyen folyadékot igyunk. Elsősorban vizet. Kerüljük a cukros üdítőket és az alkoholt, mert ezek vizet vonnak el a szervezettől. A hideg sört és koktélokat inkább este fogyasszuk, de érdemes ilyenkor is vizet fogyasztani melléjük. Ugyanez vonatkozik a kávéra is. A kávét ugyan nehezebb nélkülözni, de az is vízhajtó hatású, úgyhogy érdemes sok folyadékot fogyasztani mellé. Nagyon fontos, hogy mindig legyen nálunk visz.
Az otthon hűtése
Az egyik legnehezebb kérdés, hogy hogyan tudjuk az otthonainkat hidegen tartani, ha nincsen légkondicionáló.
Az első és legfontosabb, hogy napközben árnyékoljunk és sötétítsünk. Húzzuk be az összes függönyt és ne nyissuk ki az ablakokat.
Csak este és hajnalban szellőztessünk, amikor már bőven 30 fok alatt van a hőmérséklet. Alakítsunk ki kereszthuzatot, hogy a teljes lakás hűlhessen.
Érdemes ventilátort beszerezni, de az is csak 35 fok alatt hatékony. Fontos, hogy ne fújjon folyamatosan a testre, mert ez is elő tudja segíteni a kiszáradást.
Kapcsoljuk ki a felesleges elektromos eszközöket, mert ezek is fűtik a lakást.
