Azonnal meg kell kezdeni kármentesítést a vörösiszappal szennyezett területen, mivel ha az kiszárad és bekerül az ökoszisztémába, a későbbiekben még nagyobb problémákat jelenthet - nyilatkozta Simon Gergő, a Levegő Munkacsoport vegyész szakértője hétfőn az MTI-nek.
A szakértő elmondta, hogy a vörösiszap a legnagyobb mennyiségben képződő veszélyes hulladék Magyarországon. Maró lúgos kémhatása van. A bőrt és a szemet marja, de akár tárgyakat is szétmarhat. Ha nem kezdik meg az azonnali kármentesítést, a kiszáradt talajból felszálló por az emberi szervezetre önmagában is mérgező.
A nehézfémmel szennyezett területeket általában talajcserével szokták kármentesíteni, a szennyezett földet veszélyes hulladéklerakóba teszik - tette hozzá Simon Gergő.
A vörösiszap nehézfémeket tartalmaz, a legnagyobb problémát a magas ólomkoncentrációja jelenti. Az ólom ismert idegméreg, kis mennyiségben is veszélyezteti a gyermekek idegrendszeri fejlődését, de emellett a vesét is károsítja. Ezenkívül több rákkeltő nehézfémet is tartalmaz, mint a kadmium, az arzén vagy a higany, és megvan az esély, hogy radioaktív anyagok feldúsultak a vörösiszapban.
Az iszap természetben okozható veszélyeiről azt mondta, hogy a lúgnak önmagában nincs hosszú távú környezeti hatása, mivel az a vízzel felhígul, viszont maró hatása kipusztítja a növényzet egy részét.
Fontos az is, hogy az iszap a talajban ne jusson le nagyon mélyre, mivel a talajvízbe kerülve súlyos problémákat jelenthet. Egyrészt a talajvíz a környéken elszállítja a szennyeződést, emellett bekerülhet az ivóvízbázisba, termőföldekbe. Márpedig a nehézfémekkel - különösen ólommal - szennyezett ivóvíz erősen mérgező - hangsúlyozta a szakértő.
Az állatvilágra is veszélyt jelent maró hatása. A vizekbe, folyókba kerülve halpusztulást okozhat a vörösiszap, de nem akkorát, mint a ciánmérgezés. Az emberekre nézve veszélyes , ha mérgezett állatot fogyasztanak.
