A projekt ötletgazdája, Ókovács Szilveszter elmondta, hogy a Magyar Királyság alapításának és Szent István király koronázásának 1025. évfordulója alkalmából határozták el a másolatok elkészítését. Az Operaház szakemberei összesen öt darabot alkottak meg kétféle változatban. Az egyik verzió a palást mai, az idő múlása által kikezdett állapotát mutatja be, a másik pedig az eredeti pompát, a mély bordó és óarany színeket idézi meg úgy, ahogyan a textília ezer évvel ezelőtt kinézhetett.
Míg a budapesti Nemzeti Múzeumba az eredeti műtárgy mellé a mai állapotot mutató másolat került, Veszprém egy újszerű palásttal gazdagodott. Ennek komoly történelmi és helyi kötődése van, a hagyomány szerint ugyanis maga a remekmű is a Királynék Városában készült. Porga Gyula polgármester megerősítette ezt a gondolatot, kiemelve, hogy a veszprémiek számára ez jóval több egy legendánál. A történelmi adatok szerint Gizella királyné és a görög apácák a jezsuita templom melletti kolostorban készítették a palástot. A városvezető hangsúlyozta, rendkívül büszkék erre a hagyományra, hiszen a nemzetünket és a királyságot szimbolizáló tárgyat veszprémi kezek alkották.
A történelmi párhuzam mellett a mostani másolat elkészítésében is volt helyi közreműködés. Az Operaház festőművészei és varrodája mellett a munkát Merencsics Tibor, a Lovassy László Gimnázium rajztanára is segítette. A pedagógus régi szenvedélye a palást kutatása, saját digitális rekonstrukciójával pedig jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a textília a lehető leghitelesebb formájában születhessen újjá.
Oberfrank Pál színházigazgató hatalmas ajándéknak nevezte ezt, különösen most, amikor a teátrum az István, a király rockoperát játssza. Az alkotás egyelőre a Petőfi Színház előcsarnokában tekinthető meg az előadásokra érkező közönség számára. A műtárgy végleges otthona a tervek szerint a veszprémi Várban lesz, egy olyan méltó helyen, ahol a helyiek és az ide érkező turisták is megcsodálhatják, mélyebben is megismerve annak ezeréves történetét.
