Tizenhat válogatott jutott ki a svájci világbajnokságra, melyeket négy csoportba osztottak, ahol körmérkőzéses rendszerben alakult ki a sorrend. Az első három helyezett továbbjutott, és vitte magával a másik két továbbjutó elleni eredményt. Így tizenkét csapat két hatos csoportban folytathatta a küzdelmet a középdöntőben, majd az azonos helyeket megszerzők helyosztóin alakult ki a vb végeredménye.
Fotó: kezitortenelem.hu
Magyarország a D csoportban valamennyi ellenfelét legyőzve szerezte meg az elsőséget. Dániát 25-21-re, Svédországot 23-22-re, Algériát 23-19-re verte válogatottunk. A szoros eredmények jelzik, hogy az ellenfelek nem adták olcsón a bőrüket, hiszen a svédek elleni mérkőzés szünetében még három góllal vezetett az ellenfél, az algériaiak pedig egy gólos előnyt szereztek az első félidőben. A folytatásban sem volt könnyebb a magyarok dolga. Izland ellen úgy nyertek 21-20-ra, hogy az első játékrész után még az északiak vezettek 12-11-re. Romániát ugyancsak végig szoros meccsen sikerült legyőzni 19-17-re. Végül Dél-Korea ellen a 16-16-os első félidő után "kiszakadt a gólzsák", és 34-28-as diadal azt jelentette, hogy Magyarország bejutott a világbajnokság döntőjébe.
Az aranyéremért rendezett mérkőzésen a szintén százszázalékos Jugoszlávia volt legjobbjaink ellenfele. A döntő első félidejében még sikerült tartani a lépést a jugókkal (12-12), de a térfélcserét követően fokozatosan elhúzott az ellenfél, öt gól is volt az előnye. Válogatottunk derekasan küzdve a hajrában kettőre faragta a hátrányát, s végül 24-22-es vereséggel ezüstérmet szerzett 1986. március 8-án Zürichben.
Veszprémi szempontból több érintettje is volt a világbajnokságnak. Az Építők játékosa volt a jobbátlövő Gyurka János és a jobbszélső Horváth Gábor. Előbbi kettő, utóbbi három gólt lőtt a döntőben, ahol a jugoszláv színekben kétszer betalált a magyar kapuba az a Zlatko Saracevic, aki 2000-2002 között kézilabdázott a királynék városában. A szövetségi kapitány, Mocsai Lajos pedig 2007-2012 között volt a veszprémi együttes vezetőedzője.
A világbajnoki ezüstéremhez kapcsolódik az azóta is kimagasló siker premizálásának története. A vb-n nyújtott teljesítményük alapján a kapitány négy kategóriába sorolta a játékosokat, és a legjobbaknak személyenként huszonhétezer forint jutott a szűk pénzügyi keretből. Ez nagyon kevés volt, főleg azzal összevetve, hogy labdarúgó-válogatottunk tagjai fejenként ötvenezret kaptak korábban a Ciprus ellen 2-0-ra megnyert hazai vb-selejtező után. Mocsai Lajos személyes meghallgatást kért Buda Istvántól, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökétől, aki elfogadva a szakember érveit és felülbírálva az akkori szabályozókat a saját keretéből megduplázta a csapat prémiumát. Így a vb-n legjobban teljesítők ötven- és hatvanezer forint közötti jutalomban részesülhettek.
A világbajnoki ezüstérmes magyar válogatott játékoskerete: Bíró Imre, Bordás József, Debre Viktor, Fodor János, Gyurka János, Hoffmann László, Horváth Gábor, Iváncsik Mihály, Kenyeres József, Kontra Zsolt, Kovács Mihály, Kovács Péter, Marosi László, Szabó László, Oross Tibor.
