A programsorozat célja, hogy a megszokott előadások helyett valódi, élő párbeszédet kezdeményezzen arról, hogyan gondolkodnak a fiatalok a jövőről, miként élik meg a klímaszorongást, és mit tehetünk közösen a változásért.
A rendezvényt Rajna Ágnes, az UNICEF Magyarország kommunikációs vezetője nyitotta meg. Elmondta, hogy a szervezet számára az egyik legfontosabb cél, hogy megszülessen az a párbeszéd, amely nemcsak a szakemberek és döntéshozók között zajlik, hanem a fiatalokat is bevonja. Rámutatott, hogy a klímaváltozás fogalma sok fiatal számára ma már olyan probléma, ami érzelmi teher is, így szorongást és tehetetlenségérzést kelt bennük.
Az UNICEF hisz abban, hogy a fiatalok jövőjéről nem lehet nélkülük dönteni – ezért is fontos, hogy az ilyen események fórumot biztosítsanak számukra, ahol elmondhatják, mit gondolnak, mitől tartanak, és miben hisznek.
A házigazda szerepében Dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora köszöntötte a résztvevőket. Beszédében kifejezte örömét, hogy az országos kezdeményezés első állomása éppen az egyetemen valósulhat meg, hiszen az intézmény számára a fenntarthatóság nem pusztán hívószó, hanem a gondolkodás központi eleme. A rektor hangsúlyozta, ma már a hallgatók kilencven százaléka aktívan foglalkozik a témával, keresve a cselekvés lehetőségeit. Úgy fogalmazott, hogy a Pannon Egyetem küldetése is ebbe az irányba mutat: olyan tudást és készségeket kívánnak fejleszteni a diákjaikban, amelyek képessé teszik őket a jövő problémáinak hosszú távú, felelős megoldására.
Abonyi szerint korunk válságai – legyen szó a klímaváltozásról, a társadalmi egyenlőtlenségekről vagy a gazdasági nehézségekről – szorosan összefonódnak, és nem kezelhetők elszigetelten. Az oktatás feladata éppen ezért az, hogy komplex gondolkodásra, együttműködésre és felelős cselekvésre neveljen. A rektor azt is kiemelte, hogy az Egyetemi Klíma Roadshow különösen értékes kezdeményezés, mert nem csupán előadásokat kínál, hanem valódi párbeszédre ösztönöz, amelyben mindenki, különösen a fiatalok, hallathatják a hangjukat.
A megnyitó beszédek sorát Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára zárta. Gondola arról beszélt, hogy a klímaszorongás ma már egyre több fiatal életének része. Szerinte ezért nem elég pusztán beszélni a problémáról, hanem olyan fórumokat kell létrehozni, ahol a fiatalok kérdéseket tehetnek fel, közösen kereshetik a válaszokat, és konkrét cselekvési irányokat is megfogalmazhatnak.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a jövőt nem szabad félelemként látni. A remény és a lehetőségek tárházaként kell rá tekintenünk – olyan térként, amelyben minden generációnak megvan a maga felelőssége. Gondola személyes példákat is felidézett, amikor elmondta, hogy a kilencvenes években még senki sem beszélt klímaszorongásról, sőt a klímaváltozás kérdése is sokkal távolibbnak tűnt. Ma azonban a fiatalok életének egyik központi kérdésévé vált. Úgy véli, ez figyelmeztetés és lehetőség is egyben: figyelmeztetés arra, hogy komolyan kell venni a változásokat, de lehetőség is arra, hogy új gondolkodásmód szülessen, amely a félelem helyett a cselekvésre épül.
Pogátsa Zoltán közgazdász a megnyitó beszédek után egy tíz perces előadásban vezette fel a rendezvény kerekasztal beszélgetését, amely remekül szolgált egyfajta vitaindítóként.
Kifejtette, hogy valójában nem is klímaváltozásról, hanem klímaválságról kellene beszélnünk, hiszen a természetes ciklusokkal szemben a mostani folyamatok rendkívül gyorsak és drasztikusak. A világ már most közel jár ahhoz a másfél Celsius-fokos határhoz, amely után a változások visszafordíthatatlanná válnak, és ha a jelenlegi trendek folytatódnak, ennél is nagyobb felmelegedés felé haladunk.
A közgazdász négy fő tényezőt nevezett meg, amelyek meghatározzák a klímaválság visszafordíthatatlanságát: a népességnövekedést, a gazdasági növekedés kényszerét, az energiafelhasználás mértékét és az energia előállításának módját. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Föld eltartóképessége korlátozott, valójában három-négy milliárd ember életét tudná fenntartható módon biztosítani, miközben ma már nyolcmilliárdan élünk, és a század végére ez a szám elérheti a tizenegyet. Az energiahatékonyság fejlődése fontos, de nem oldja meg a problémát, mert energia nélkül semmi sem működik, és jelenleg az energia-előállítás még mindig nagy mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásával jár.
Pogátsa gondolatai után a kerekasztal-beszélgetés következett, melyet Bársony Anna, az UNICEF Fiatal Nagykövete moderált. A beszélgetésben részt vett tehát Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológus, Gondola Csaba államtitkár, Nagy Dimitra Anna UNICEF Fiatal Nagykövet, valamint Matolcsy Miklós, az Alapértékek Nonprofit Kft. ügyvezetője. A beszélgetés során a résztvevők közösen próbáltak választ keresni arra, mit tehetnek a fiatalok a klímaváltozás kihívásaival szemben, és mit tehet értük a társadalom, az állam, illetve a gazdaság.
A beszélgetést követően a résztvevők különböző interaktív workshopokon vehettek részt. A hat párhuzamos program mind más-más aspektusból közelítette meg a fenntarthatóság és a klímaváltozás kérdését.
Fotók: Horváth Virág/PE HTK
