A rendezvényt Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója nyitotta meg, aki köszönetet mondott a Verancsics Akadémiának, amiért fontos küldetést vállalt a szellemi élet gazdagításában. Bevezetésként Somlyó György fordításában Martinov A festő című versét idézte fel, ezzel is ráhangolva a hallgatóságot a kultúra és az alkotás témájára.
Ezt követően Sztojalovszky Béla, a Magyar Lélek Alapítvány elnöke szólt a jelenlévőkhöz. Hangsúlyozta, hogy Verancsics Faustus ma is példakép lehet mindannyiunk számára. Úgy fogalmazott, hogy a szerzők mindannyian egy-egy önarcképet tettek le az asztalra, ezzel is erősítve a közös gondolkodást.
A könyv, amely a kultúra, az identitás és a patriotizmus hármas eszméjét járja körül, az emberi teljesítményről és az örökségről szól.
Elsőként dr. Navracsics Tibor köszöntötte a résztvevőket, és külön megköszönte Sztojalovszky Bélának a szervező munkát. Kiemelte, hogy megtiszteltetés számára a kötetben szerepelni. Hangsúlyozta, hogy a kultúra, az identitás és a patriotizmus nem pusztán eszmei fogalmak, hanem mindennapi viszonyrendszerek: abban, ahogyan egymással beszélünk, viselkedünk, és ahogyan közösséget alkotunk. A kultúra az emberi kapcsolatok terepe, az identitás az önmeghatározás kezdete, a patriotizmus pedig a szülőföld iránti természetes kötődés, amelyet mindannyian magunkban hordozunk. Mint mondta, e hármasság arról szól, kik vagyunk és mik lehetünk.
Márfi Gyula emeritus érsek elmondta, először nem volt egyszerű számára összefűzni ezt a három fogalmat. Elmesélte, amikor anno kint tanult Párizsban, marasztalni kezdték társai, de ő soha nem tudta elképzelni, hogy ne Magyarországon éljen.
Nagy Károly kanonok elmondta, hogy papi hivatásának a lélek szolgálata, s a lélek gyakorlati életre váltása a legfontosabb feladata. Úgy véli, a következő generációkat is arrafelé kell irányítani, hogy lelkükben megerősödve éljenek, s eszerint legyenek nyitottak befogadni az elődök gondolatait.
Mocsai Lajos, aki edzőként, tanárként is dolgozik a Testnevelési Egyetemen, a kultúra fogalmát a test kultúrájával, a mozgás művészetével hozta összefüggésbe. Úgy látja, ez is szellemi kérdés, s amíg ezt a társadalom nem ismeri el, addig marad a mozgáshiány és az egészségtelen életmód. Identitását Veszprémhez való kötődése határozza meg, patriotizmusa pedig a sporton keresztül valósul meg.
Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora arról beszélt, hogy hálás a felkérésért, mert lehetőséget kapott, hogy elgondolkozzon a mesterséges intelligencia társadalmi hatásain, melyhez három alapértéket kapott útravalóul – a kultúrát, az identitást és a patriotizmust.
Kellerné Egresi Zsuzsanna, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatóhelyettese a lélektől-lélekig hatoló párbeszéd fontosságát emelte ki. Immáron a 31. évadát kezdte meg a Petőfi Színházban. Munkáját mindig az vezérelte, hogy a városért dolgozzon, és a veszprémieknek adjon értéket.
Ovádi Péter országgyűlési képviselő köszönetet mondott a szervezőknek és elmesélte, hogy minden Veszprémhez köti. Itt tanult, itt dolgozik, és úgy érzi, mindennap erősíti benne a büszkeséget, hogy veszprémi lehet. Hozzátette: az Európa Kulturális Fővárosa év után jövőre a sport kap főszerepet, és bízik benne, hogy sikerül tovább népszerűsíteni a mozgás kultúráját.
Garaczi Imre filozófus felidézte, hogy pályáját éppen ötven éve, 1975-ben Veszprémben kezdte. A föld és a lélek kapcsolatáról beszélt, amely szerinte az identitás alapja, és arról, hogy e kérdéskör már korábban is foglalkoztatta, filmjeiben is feldolgozta.
Oberfrank Pál saját gyökereiről is szólt, visszatekintve családja történetére. Úgy véli, a neveltetésükből fakadó közösségi gondolkodás és szolgálatvágy ma is meghatározza őt. Hozzátette, hogy Isten nélkül egyik fogalom sem értelmezhető, és ő maga is az isteni irányítással találta meg helyét. A színházat a kultúra templomának nevezte, amely hitet és reményt ad az embereknek. Úgy véli, magyarságunkat nem a külsőségek, hanem a szellemi és kulturális értékek vállalása határozza meg – az, ha színházba járunk, vagy éppen könyvet veszünk a kezünkbe.
A rendezvényen nem tudott jelen lenni Hegyeshalmi László és Veress Gábor, ők szintén szerzői a kötetnek.
A könyv további szerzője, Papp Sándor, már nem lehetett jelen az eseményen, hiszen tavaly sajnos távozott az élők sorából, rá Juhász Gyula versével emlékeztek.
A rendezvény zárásaként elhangzott, hogy jövőre Verancsics Faustus emlékévet tartanak, amelynek programjairól később adnak hírt. A rendezvény után a szerzők dedikálták a könyveket.
